Könyvajánló X. – Gál Erika – Molnár Katalin – Oláh-Paulon László: Kutatói Rendőrkávéház? Avagy a közös biztonság, a bűnmegelőzés meg a tudomány
Minden hosszú út egyetlen kis lépéssel kezdődik. És ez az út – remélem – elég hosszú. Június 2-án volt nyolc éve, hogy Pécsett megkóstoltuk az első korty rendőrkávét, és azt hiszem, ahhoz képest most elég szép állomáshoz érkeztünk. Ezúton tudatom a Police Café híveivel, hogy újabb könyv született és vele talán egy új tudományos kutatási módszer is. A könyv bemutatója 2022. június 23-án lesz. Most az évforduló okán előzetesként álljon itt az általam jegyzett szerkesztői előszó.
***
Kissé szokatlan kiadványt tart kezében az olvasó. Három tanulmány magában – miközben sehol egy rendezvény, konferencia. Nincs semmi különös alkalom, de még csak egy köszönteni való kolléga se. Tanulmánykötetet márpedig efféle apropókból szoktak kiadni. Legalábbis hagyományosan.
Ez bizony lehetséges, de itt nem is a hagyományok követése a cél. Épp ellenkezőleg: valami újdonsággal szeretnénk előállni. De erről később. Egyébként ünnepelni volna – pontosabban lett volna – mit. Még 2021-ben. Ekkor lett ugyanis 30 éves a hivatalos (azaz norma szintre emelt) magyarországi rendőrségi bűnmegelőzés. Hogy kissé megkésett a köszöntő, az kisebb gond, mint ha teljesen elmaradt volna. Így – egyébként még közel a bűnmegelőzés április 12-én esedékes napjához – pótoljuk a mulasztást, és megtalálva az apropót, mégis csak ünnepi lehet ez a könyv. Szeretettel ajánljuk mindazoknak, akik tudják, értik és érzik a bűnmegelőzés ügyének jelentőségét – és nem elsősorban a rendőrség számára. Hiszen az a szemléletmód és értékrend, amely minden prevenciós tevékenységben – végezzék azt akár rendészeti szakemberek, akár civilek – fellelhető, azoknak a közösségeknek fontos, akiknek alapvető szükségletük a biztonság. Egy élhetőbb világ lehetőségét növeli mindenki, aki ezt a munkát nem csak professzionálisan, de szeretettel műveli.
A kötetben szereplő tanulmányok mindegyike erről a közös biztonságról szól. Vagyis egy olyan megközelítésről, amely szerint a biztonságot az adott közösség újra és újra, folyamatosan, együtt gondolkodva, egymással beszélgetve és közösen cselekedve alkotja meg. És ehhez – a maga módján – a tudomány is hozzájárul.
Látszólag messziről indítjuk a témát. „Amerikából jöttem” – kezdődhetne így is a történet, és valóban. Az Egyesült Államokból világhódító útjára induló World Café módszerét és annak a magyarországi rendőrségre adaptált és továbbfejlesztett Police Café változatát definiálja az első tanulmány. (Molnár Katalin: A Police Café, mint lehetséges tudományos kutatási módszer. 15–39. o.) Röviden áttekinti nemzetközi és hazai történetüket is. Bemutatja a World Café módszer kezdetben a szervezetfejlesztésben, később a közösségépítésben, majd a tudományos kutatásokban szükségszerűen végbemenő fokozatos és biztató jövőt ígérő terjedését. Mindezzel célja megalapozni annak bizonyítását, hogy a Police Cafénak a részvételi, akciókutatási módszerek családjába tartozó kutatási eszközként való alkalmazása a rendészettudományban különösen hasznos lehetne. Legfőképpen azáltal, hogy hozzájárulhat a közös biztonság növeléséhez, hiszen az ezzel a módszertannal felépített kutatási folyamatba bevont résztvevőket segít érdekeltté tenni a biztonságteremtésben. Nem kevesebbet állít, mint hogy ez a rendőrség társadalmi felelősségvállalása – tudományos szinten is.
Az első tanulmányt a Police Café, azaz a biztonságos és élhető közösségekért folytatott rendőr–civil párbeszéd módszerének kifejlesztője jegyzi. A másodikat egy rendészettudományi kutatásait kezdő, módszertani dilemmákkal küzdő doktorandusz, aki ráadásul rendőr. Ha ők ketten találkoznak, és kellően sokat beszélgetnek, főleg kávézás közben, akkor előbb-utóbb szükségszerűen ötlik fel bennük a kérdés: a magyar rendőrség gyakorlatában lassan, de biztosan terjedő Police Café technika a rendészettudomány területén használható-e kutatási módszerként is? Hogy az első tanulmányban a nemzetközi és hazai szakirodalom alapján elméletileg körüljárt felvetés tudományos eszközökkel is alátámasztható legyen, Gál Erika 2021 júniusában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájának hallgatói körében fókuszcsoportos kutatást végzett. Ennek eredményeit mutatja be második írás. (Gál Erika: A Police Café a doktoranduszok figyelmének fókusz(csoportj)ában. 40–51. o.) Kutatás hazai terepen, de még kissé mesterségesnek mondható tudományos környezetben – jó, jó, de még mindig nem elég.
És ekkor jött kapóra egy fordulat. 2021 szeptemberében az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának élére Oláh-Paulon László személyében új vezető került, aki lendületesen fogott hozzá a munkához. A szakterület nem volt számára új, legfeljebb csak annyiban, hogy az addigi budapesti tapasztalatait most egy egész országra kiterjeszthette. Megismerni vágyott mindent, ami a hazai rendőri bűnmegelőzésre aktuálisan érvényes. Ez pedig tökéletes kutatási terepet kínált a Police Café módszer kipróbálására.
Különben a magyarországi rendőrségi bűnmegelőzés egész harminc éve is megérne egy alapos áttekintést. A kötetben helyet kapó harmadik tanulmány erre persze nem vállalkozik, de arra igen, hogy egy 2021 őszén elvégzett országos kutatás eredményei mentén bemutassa a szakma jelen helyzetét, és javaslatokat fogalmazzon meg annak jövőjére nézve. (Molnár Katalin – Oláh-Paulon László: Egy 100 napos program – avagy régiós bűnmegelőzési koordinációs Cafék. 52–82. o.) A felmérést részben kérdőívvel, részben pedig a tudományos kutatási módszerként most először alkalmazott Police Café technika segítségével végeztük. A 2021. szeptember 23. és 2021. november 16. között 19 megyében és a fővárosban összesen 321 bűnmegelőzési szakember megkérdezésével zajló kutatás nemcsak a kapott adatok mennyisége, de az azok alapján kirajzolódó szakmai térkép miatt is egyedülálló. A magunk részéről a tavaly elmaradt ünneplés helyett ezzel a bűnmegelőzéssel foglalkozó rendőrök előtt külön is szeretnénk tisztelegni, megköszönve a kutatáshoz nyújtott segítségüket.
A tanulmányok nagyjából párhuzamosan, fél év alatt készültek. Mivel mindháromnak a „felbujtója” ugyanaz, nem nehéz kitalálni, ki köti össze a szálakat. A szerkesztő. Egyrészt, mint a Police Café módszer fejlesztője, másrészt pedig a szerzőtársas játék Erikánál és Lacinál gyakorlottabb és akkurátusabb művelője. Lehet sejteni, hogy az egész ötlet – tudniillik egy kifejezetten a rendészettudomány eszköztárára szabott kutatási módszer megalapozása és kipróbálása – honnan eredhet. Körülbelül azóta dédelgetem ezt az álmot, amióta a tudományos módszertani tudásra a kutatói pályának nem csupán szükséges velejárójaként, hanem egy izgalmas kalandként próbálok tekinteni. Be kell vallanom, hogy ez számomra nem volt annyira magától értetődő. Bölcsészként érkeztem a rendészettudomány területére, ezért más módszertanokon szocializálódva nem volt egyszerű felvennem a ritmust a formálódó diszciplínában még ki sem alakult megoldásokkal. Mert a hazai rendészettudomány bizony igen fiatal. Magam 2017 tavasza óta tanítok a 2016-ban alapított Rendészettudományi Doktori Iskolában, s a második évfolyamától kezdve már kutatási témát is hirdethettem. Jelenleg két témavezetettem is van, akikkel öröm a munka. Fontos állomásai ezek tanári pályámnak.
Érdekes egybeesés, hogy ugyancsak 2017 októberében indítottam útjára a Police Café honlapját is, nem titkoltan a módszer terjesztése, népszerűsítése szándékával. Az eltelt évek alatt a Cafék és a módszert megtanuló, sőt azt egyre gyakrabban már önállóan is alkalmazó rendőrök száma szépen gyarapodott.
A Rendőrkávéházak hatását vizsgálva, publikációk és könyvek sorát írva a témában, szükségszerűen egyre nőtt bennem a vágy arra is, hogy a Café módszert kutatásra is használni lehessen. De azért ez nem olyan egyszerű, hiszen ehhez sok olyan körülmény szükséges, amelyeket nem lehet megteremteni egyedül. És nemcsak a módszertan kidolgozásáról van szó, bár az is nagy feladat. Népszerűsíteni, meggyőzni, előkészíteni, tárgyalni, képezni, szervezni, utazni, értékelni, elemezni, dokumentálni – ez mind-mind idő, energia. Lassan jól jönne hozzá egy kisebb állandó társulat…
Amikor módszertani felzárkózásról beszélek, arra is gondolok, hogy doktoranduszok között óhatatlanul is hat az emberre a – valóban – fiatal kutatók innovációra nyitott lendülete. Nemcsak figyelni jó, amint próbálgatják szárnyaikat, keresgélik saját hangjukat, karakterüket, de ebben támogatni és inspirálni is kell őket. Ez rendkívül izgalmas, és teszem is boldogan. Ezért örültem különösen annak, amikor Erika előállt az ötlettel, hogy ő szívesen körüljárná azt a kérdést, hogy a Police Cafét lehet-e tudományos kutatási módszerként használni. Én meg vállaltam, hogy bebizonyítom: a módszer elődjéül szolgáló World Cafénak hála, e téren azért nem kell minden előzményt nélkülözni. Ennek a két kíváncsiságnak a találkozásából született a két tanulmányunk. Majd Laci által meglett a kutatási terep is. Elég régóta tanultunk és dolgoztunk már együtt ahhoz, hogy közös érdeklődésünk-szenvedélyünk – a bűnmegelőzés – apropóján folytatott rengeteg beszélgetésünk nyomán egy igazán nagy projektbe kezdjünk. A nyolcrészes Police Café sorozattal végigturnéztuk az országot, hogy a szakterületen dolgozó rendőrökkel személyesen találkozzunk, és véleményüket kikérve feltérképezzük a rendőri bűnmegelőzés aktuális helyzetét.
Mivel minden mindennel összefügg, nem volt nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a három kutatási eredményt együtt kellene a nyilvánosság elé tárni. Olyan szakmai tudományos folyóiratot találni azonban, amelyik egyben – de akár csak egymás után is – megjelentetné a mintegy hatvanoldalas kéziratot, reménytelennek látszott. Ekkor született meg az önálló tanulmánykötet gondolata. Amikor megkérdeztem erről két szerzőtársamat, nem ellenkeztek. Látván a három szöveg egymásra épültségét, mély összefüggéseit, egyértelmű volt, hogy így, egymás mellett vannak jó helyen.
S hogy az általuk sugallt üzenet is egyértelmű legyen, már csak egy címet kellett kitalálni hozzájuk. Kis hármasunk a Kutatói Rendőrkávéház? Avagy a közös biztonság, a bűnmegelőzés meg a tudomány mellett döntött. A főcím először az első tanulmány címének indult, de végül lecsíptük belőle. Így kellően rövid, kíváncsiságot felkeltő, már-már provokatív lett. És fontosnak tartjuk, hogy nem állít, hanem kérdez – meghagyva a lehetőséget az oly fontos szkepszisnek: létezik ilyen? Az alcímben pedig benne van az a három kulcsszó, amelyek körül gondolataink folyton kavarognak. Bízunk benne, hogy a végére letisztultak, s kiderül, hogy mi – háromféle identitásunkkal, háromféle nézőpontból, mégis egymásra rímelve – kutatásaink alapján milyen egységes összefüggésrendszerben látjuk ezeket.
Térjen hát be az érdeklődő olvasó az általunk nyitott kutatói rendőrkávéházba, időzzön el nálunk, nézelődjön, hátha talál valami kedvére valót! S ha így volna, tudassa velünk! Vagy próbálja ki a Police Cafét, mint kutatási módszert – a rendészettudomány és a közös biztonságért felelős közösségek nagyobb hasznára!
És végül kedves kötelezettségemnek teszek eleget, amikor a szerzők nevében megköszönöm a REMOK, azaz a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért Alapítvány támogatását, mellyel hozzájárult a kötet nyomdai megjelenéséhez.
***
Gál Erika – Molnár Katalin – Oláh Paulon László: Kutatói Rendőrkávéház? Avagy a közös biztonság, a bűnmegelőzés meg a tudomány. Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért, REMOK, Budapest, 2022.
A kötet az alábbi linken elektronikusan is letölthető.
