Közszolgálat és pszichológia
Konferencia és szakmai műhelyek a Rendészettudományi Karon
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara „Közszolgálat és pszichológia” címmel rendezett szakmai konferenciát 2014. június 12-én. A program két részből állt: egy elméleti, plenáris előadásokat tartalmazó délelőttből, és egy gyakorlatiasabb, elmélyültebb munkát lehetővé tevő délutánból. A plenáris előadások az alábbiak voltak:
- Prof. Dr. Bolgár Judit ny. ezredes: Az alkalmazott pszichológia szerepe az eredményes pályaszocializációban, az elvárt kompetenciák kialakításában a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon
- Dr. Hegedűs Judit: Magatartástudomány és pszichológia helye és szerepe a rendészeti képzésben
- Dr. Csató Péter: Vezetői kompetenciák a rendvédelembenProf. Dr. Kerezsi Klára: A társadalmi távolság konfliktusai: a roma és nem roma együttműködés kriminológiai vonatkozásai
- Fogarasi Mihály PhD: 2006 ősze: a résztvevők szemével
- Kovács Péter tű. alezredes: Krízisintervenciós tevékenység katasztrófahelyzetekben
A délutáni műhelymunkának szentelt témakörök pedig az alábbiak:
- Gyermek- és ifjúságbarát igazságszolgáltatás
- Módszertani műhely
- Mentálhigiéné és rendvédelem
- Alkalmasság-vizsgálatok kérdésköre
- Kriminál- és börtönpszichológiai kutatások
- Vezetőkiválasztás, vezetőképzés
A Módszertani műhely vezetőjeként arról szeretnék egy rövid, átfogó képet adni, miről beszélgettünk, mire jutottunk. Már az is örömteli volt, hogy valamennyi rendészeti szakközépiskola biztosította azoknak a kollégáknak a részvételét, akik az intézményben a magatartástudományi tantárgyakat (összefoglaló néven Társadalmi és kommunikációs ismeretek, rövidítve TKI) oktatják. Mindegyikük 15-15 percben bemutatta az ezzel kapcsolatos speciális helyzetét, tapasztalatait, az aktuális kérdéseket, a felmerülő nehézségeket, az újításokat. Bevezetésként a tantárgy történetét ismerjettük meg, befejezésként pedig a tantárgy helyét, szerepét kerestük a tisztképzésben. Mindezt a kölcsönös módszertani tudásmegosztás igényével tettük. Különleges aktualitást adott a témának, hogy a 2013/2014-es tanévtől kezdve az NKE RTK-nak is oktatnia kell a TKI-t az első évfolyamos hallgatóknak, ami a mai napig is komoly kihívások elé állítja tanszékünket.
Szintén nagyon pozitívan alapozta meg a beszélgetés hangulatát, hogy a műhely résztvevői kivétel nélkül messze felül motiváltak, a tantárgy oktatását, gondozását, a hallgatókkal való törődést, fejlesztésüket személyes elhivatottságuk szerint végzik, annak ellenére, hogy az oktatás körülményei évek óta nehezednek.
A műhelyt két, más szakterületről érkező érdeklődő is megtisztelte jelenlétével. Egyikük az aszódi javító és nevelőintézet pszichológusa, akit az érdekelt, hogyan zajlik a rendőrök szociális érzékenyítése, felkészítése. Másikuk pedig az RTK MA szakos hallgatójaként már régebb óta érdeklődik a kompetencia alapú képzés iránt.
Az intézmények képviselői által kiemelt témák, problémák az alábbiak voltak:
- a tantárgy folyamatosan tapasztalható óraszámcsökkenésének negatív hatásai
- az oktatási infrastruktúra csekély javulása, fejlődése
- az intézményfenntartó állandó változása és annak hatásai
- a fenntartó, a megrendelő elvárásainak következetlensége és ellentmondásossága
- a hagyományos oktatás és a kompetencia alapú képzés egymásnak feszülése
- az oktatók oktatás-módszertani hiányosságai és ennek következményei
- a felvételre kerülő hallgatók készségeinek hiányosságai, a szelekció anomáliái
- a módszertani konzultációk hiánya, az intézmények egymástól való elszeparáltsága
- az idei tanévtől bevezetett „központi, egységes” tanóraterv okozta problémák
A műhely résztvevőiben hamar és egyértelműen fogalmazódott meg az igény a hasonló jellegű rendszeres szakmai találkozásokra. A TKI oktatása, az azzal kapcsolatos állandó változások, az e tárgyat oktató kollégák oktatás-módszertani felkészítésének hiányosságai égetőek, és évek óta nem szűnnek. Nagyon fontosnak tartották a mostani találkozási lehetőséget, örültek annak, hogy megismerték egymást (szó szerint, mert köztük két kolléga is csak pár hónapja dolgozik), illetve a többi iskola helyzetét. Nem vigasztaló ugyan, mégis fontos tudni, hogy problémáikkal nem állnak egyedül. Ez a tudás arra is jó, hogy a megoldásokról is lehessen közösen gondolkodni.
Ennek érdekében az NKE Magatartástudományi Tanszéke – tekintettel arra, hogy a magatartástudományi képzésnek a rendészetben várhatóan a jövőben is kiemelt szereplője lesz – az élére szeretne állni a TKI tantárgy fejlesztésének. A szakközépiskolai kollégák várják a módszertani segítséget. A tavalyi miskolci és körmendi tanári felkészítésnek, amelyet Csomós Istvánnal a 112-es egységes segélyhívó rendszer szupervízorainak tartottunk (lásd: Trénertárs kerestetik), nagyon jó volt a visszhangja, s a kollégák elmondása szerint a mai napig is az ott szerzett tudásból, tapasztalatból táplálkoznak és építkeznek tovább. Számukra ennek felfrissítése, illetve a másik két iskola (Szeged, Adyliget) bevonása is kívánatos lenne. Ez a felkészítés a mi tanszékünknek is hasznos volna.
A cél középtávon az lehetne, hogy a TKI oktatása valamennyi intézményben egységes elveken alapuljon, s módszertanilag is egyértelműen a kompetenciafejlesztés irányába hasson, azaz fokozatosan a tréning módszerre épüljön. A tantárgy oktatásának egyértelmű célja ugyanis világos: a magatartástudományi tantárgyak által lefedhető és fejleszthető szociális kompetenciák segítségével a szakmai kihívásoknak megfelelni tudó, azaz kompetens szakemberek kibocsátása. A közös alap egy ún. szakmai személyiségfejlesztés lehetne, ami a különböző segítő szakmákra történő felkészítések terén jól ismert fogalom.
A Magatartástudományi Tanszék egyes kollégái a pedagógusképzés, mások kifejezetten a rendőrök kompetenciáinak fejlesztése terén rendelkeznek több évtizedes gyakorlattal, tapasztalattal és kapcsolatokkal. A TKI-oktatók egy részét 2013 tavaszán már elértük a módszertani képzésünkkel. Ezeken az alapokon bátran el lehetne indulni. A magunk részéről ennek nem látjuk akadályát. A képzés tematikájának kidolgozásához és a megvalósításhoz természetesen szakmai és financiális támogatást kell szerezni, amelyet egyrészt az NKE-től, másrészt az ORFK-tól, harmadrészt pedig pályázati forrásokból lehetne megteremteni.
