Police Café to go

Police Café to go

Mi (vagy ki) köti össze az angyalok földjét és Tata várát? És miért keveredik a(z őszi) szezon a (legtrendibb ékszer)fazonnal? Kiderül, ha betérünk egy újabb Police Caféba. Bár a házigazdák még csak a próbafőzetet készítik, de hamarosan nyitnak…

***

A késő őszi november szürke és unalmas is lehetett volna, de nekem ez az idei nagyon nem volt az. Most, hogy vége, elárulom, három nyomós okom is volt rá.

Egyrészt, a szokásos év végi hajrá kezdete lévén, tele voltam rendhagyó egyetemi kommunikációs előadásokkal, izgalmas módszertani tréningekkel és értékelendő zárt helyi és házi dolgozatokkal. Utóbbiaknak még közel sincs vége, mégse unom őket, mert annyi érdekes és színes történet sejlik fel a magyar rendészet valóságából, amivel nem lehet betelni.

Másrészt két Police Café képzésre is volt igény. A Budapest XIII. kerületében tartott tréning már a Café módszer vágyott budapesti térhódításának részét képezte. Ráadásul minden eddigihez képest speciális volt, hiszen először képződtek közösen témagazdává rendőrök, közterület-felügyelők és szociális szakemberek.

A másik (vár)megye, aminek bevételére a jövő év elején készülök, Komáromé. Egészen pontosan Komárom-Esztergomé, amelynek (rendőr)főkapitányát még 2019. május 27-én volt alkalmam győzködni arról, hogy ő is kóstoltassa meg rendőreivel azt a kávét, amelyet majd maguk főznek saját Police Caféjukban. Napra pontosan fél év kellett hozzá, de jelentem: sikerült. Azt hiszem, a 2019. november 27-én elfogyasztott első korty ízlett nekik. Hogy aztán nyitunk-e náluk is minden városi kapitányságon alkalmi Rendőrkávéházakat, az a jövő év zenéje. De ahogy az akkurátus megrendelőt, kedves mestertanítványomat, Milus Gábor főkapitány-helyettest ismerem, és az energikus és most fellelkesített szervezőt, Hódosi Erikát elnéztem, szerintem igen. A résztvevők észrevétlenül kaptak választ a nyilvánvalóan fejükben motoszkáló kérdésre, hogy mi is az a Police Café. Úgy tanulták a módszert, hogy azonnal ki is próbálhatták. A rendőrszakmai képzések sorából kissé kilógó, jó hangulatú, helybe menő és változatos módszerrel kínált tananyagot könnyen emésztik. Egy kis képes ízelítő:

Harmadrészt a névnapom is ebben a hónapban van. Ezt persze önmagában nem hoztam volna szóba, ha egy kedves baráti meglepetés-ajándék nem hatolt volna ismét a szívem közepébe. De épp oda talált. Miközben afféle utazó Police Café nagykövetként (na jó, képzőként) épp rendőrökkel kávézgattam Tatán, egy másik mestertanítvány, Tamási Zsolt, a szintén Café-rajongó barát postára adta azt az újabb kis Pandora-szelencét, amely témájában ismét tökéletesen illeszkedett a sorba. Az ékszerkollekció „Café to go” fantázianevű darabja persze hogy az ő nagy szíve és a kényelmesebb fogyasztásra csábító kávéscsésze közé került a mesebeli karkötőre.

Már megint mennyi összefonódás – gondolhatja a gyanakvó olvasó. Ne gyanakodjon, legyen benne biztos. Ez bizony az. Egyáltalán, ez az egész karkötős mesterkedés egy – remélem – soha véget nem érő történet…