Tanulmányajánló XXXI. – Kutatói rendőrkávéház Romániában

Tanulmányajánló XXXI. – Kutatói rendőrkávéház Romániában

2026 áprilisában örültem utoljára két megjelent publikációmnak, úgyhogy így négy hónap után már éppen ideje, hogy újabb epizóddal jelentkezzen a tanulmányajánló rovat. Ez az öröm szintén többes, mindjárt kiderül, miért.

***

2025. december 1-jén olvashatták az érdeklődők azt az élménybeszámolót, amelyet a kutatói rendőrkávéház első külföldi, konkrétan romániai próbajáratáról írtam a Police Café honlapjának blog rovatában. A három vállalkozó szellemű kutató – témavezetettem, András Hunor Lehel, kedves doktorandusz barátja, Bélai Gábor és jómagam – egy ködös novemberi hajnalon nekiindultunk Csíkszeredába szerencsét próbálni.

Bizonyára kis lépés volt az emberiségnek, de különleges és jelentős korty a rendőrkávé imádóinak, hogy megrendeztük az első külföldi kutatói rendőrkávéházat. És elég nagy lépés doktoranduszomnak, aki rendészeti kommunikációt érintő kutatásának egyik epizódjaként nemzetközi kitekintést tehetett. Sokakban felmerülhet, hogy a választás miért pont Romániára esett. Egyszerűen ez tűnt a legelérhetőbbnek, tekintettel arra, hogy két útitársam személyes okokból igencsak otthonosan mozog ezen a tájékon. De tudományosabb ok, hogy Hargita megye hasonló adottságokkal rendelkezik, mint a Lehel által vizsgált Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye.

Most pedig – nyári szünidő és uborkaszezon ide vagy oda – az a jó hír, hogy a Magyar Rendészet című folyóiratban megjelent a hármunk által jegyzett tanulmány.

Hogy a tisztelt olvasó eldönthesse, érdekli-e részletesebben is a mondaivalónk, a legegyszerűbb, ha idemásolom a tanulmány absztraktját:

„Bevezetés: A rendőrség külső és belső kommunikációjának hatékonysága minden országban prioritást kell hogy élvezzen, hiszen a szervezet megítélését nagyban befolyásolja a kommunikáció minősége és a közösségi kapcsolati, azaz PR-tevékenység.

Célkitűzések: Hargita megyei rendőrök bevonásával arra kerestük a választ, hogy Romániában a rendőrök hogyan kommunikálnak egymással, vezetőikkel, a társszervekkel és médiaszolgáltatókkal, továbbá a rendőrség mint szervezet miként jeleníti meg magát a külvilág irányába.

Módszertan: A Romániában még nem alkalmazott Police Café módszeren alapuló kutatói rendőrkávéház segítségével kérdeztük meg a célcsoport tagjait. A delegálás menetére nem volt befolyásunk, de a véletlenszerű mintavétel heterogén lett, így a rendőrök rendészeti, bűnügyi, humán, bűnmegelőzési és baleset-megelőzési területről érkeztek.

Eredmények: A kutatásba bevont román rendőrök egyetértettek abban, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a képzések során a kommunikációs készségek fejlesztésére. Előrelépés szükséges továbbá a fiatal generációk megfelelő kommunikációs és szakmai felkészítése, illetve integrációjuk felgyorsítása érdekében.

Konklúzió: A rendőrség rövid, közép- és hosszú távú szervezeti céljainak megvalósításához elengedhetetlen a fiatalabb korosztály szakmai és kommunikációs felkészítése is. A belső szakmai kohézió erősítése érdekében szükséges a kommunikáció fejlesztése, hiszen a jó színvonalú belső kommunikáció a külső kommunikációra is nagy hatással lehet, növelve ezzel a rendőrségbe és az egyes rendőrökbe vetett bizalmat.”

És hogy miért mondtam, hogy többes az öröm? Hát azért, mert időközben Bakos Norbert személyében lett egy újabb doktoranduszom. Belépő tanulmánya a tudományos publikációk világába „Egy leendő kutatás elé – Dilemmák és kihívások a rendészeti szocializáció kutathatósága kapcsán” címmel pedig éppen abban a lapszámban jelent meg, amelyikben a mi írásunk is.

Mi tehát így várjuk a tanévet… De azért most inkább a pihenésé legyen a nyár, úgyis rohan az idő.

***

András Hunor Lehel – Molnár Katalin – Bélai Gábor: Kutatói rendőrkávéház Romániában. Magyar Rendészet 2026/2., 141–154. o.

A tanulmány letölthető itt.