Tanulmányajánló XII. – Alternatívák bűnmegelőzésre

 

 

Dallos Endre – Molnár István Jenő: Biztonság és élhetőség a XXI. században. Bűnmegelőzés másképp. A Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület (BEVE) szakmai kiadványa. Budapest, 2020.

 

 BEVE címlap

Kezdem talán azzal, ami sokszor tűnik kevésbé fontosnak: szép kiadvány született. Pedig tudvalévő, hogy a tartalomhoz a formának is illeszkednie kell. Újra és újra meg tudok örülni annak, hogy a modern nyomdatechnika milyen lenyűgöző dolgokra képes. Különösen adni kell erre egy olyan mű esetén, amelyik az épített környezetre – többek között annak funkcióira, praktikumára, esztétikumára – kívánja felhívni a figyelmet.

A szűkebb téma a terek funkciója és azok olyan kialakítása, ami az ún. építészeti bűnmegelőzés lényege. Ha valaki még sose hallotta volna ezt a kifejezést, de van egy kis nyelvi fantáziája, ki tudja találni, mit jelent. A mindössze tizenhat oldalas füzetből azonban – a szemléletes képi illusztrációk, ábrák és piktogramok segítségével – könnyedén megismerheti és megértheti az alapfogalmakat az ezzel a területtel éppen csak ismerkedő olvasó.

Az egyes fejezetek címei a következők: biztonságtudatosság, környezetszenzitív bűnmegelőzés, biztonsági kockázat, szereplők, I. generációs alapelvek (territorialitás; természetes felügyelet; belépés ellenőrzése; célpontvédelem; legális tevékenységek támogatása; karbantartás, fenntartás; egymás melletti területek kölcsönös biztonsága), II. generációs alapelvek (szociális kohézió; társadalmi kapcsolatok; közösségi kultúra; kapacitásküszöb), módszertan.

Dallos Endre, a szerzőpáros egyik tagja köszöntőjében így definiálja önmagukat és határozza meg céljukat:

„Egyesületünk meglátása szerint a jövő nagy kihívása, hogy a környezet- és klímavédelmi, a fenntarthatósági, az egészségügyi tudatosság mellett a biztonságtudatosság is megjelenjen a körülöttünk lévő épített környezet ki- és átalakításában, figyelemmel az ún. építészeti (CPTED) vagy másképpen környezetszenzitív bűnmegelőzés alapelveire. Csak így érhetjük el, hogy az élettereinket képező települések élhetőek és biztonságosak legyenek. Az egyes törekvések közötti szinergiateremtés elkerülhetetlen, ezért Egyesületünk küldetése, hogy tudományos megalapozottsággal és a gyakorlatban szerzett tapasztalatával e kapcsolódási pontokra rávilágítson, proaktivitásra, cselekvésre ösztönözze a szervezeteket és a szereplőket, többek között az önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a forprofit cégeket, s minél szélesebb körben ismertesse meg az építészeti bűnmegelőzés filozófiáját és módszertanát. Ez a munka azonban csak akkor lehet eredményes, ha a biztonságtudatosság és annak igénye megjelenik az egyén és a közösség szintjén is, ezért projektjeink elsődleges célja a társadalom tagjainak bevonása, társadalmi felelősségvállalásra szólítása, ugyanis a biztonságot csak együtt, közösen építhetjük!”

Dallos Endre és Molnár István Jenő A Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület (BEVE) elnöke és alelnöke, így érthető, hogy ez az első, általuk jegyzett kiadvány – ha tetszik – egyben az egyesület alapvetésének is tekinthető. A tagok szakmai identitásából – bűnmegelőzési szakemberek, kert- és tájépítő, biztonságtechnikai és villamosmérnök, kriminológus, egyetemi oktatók és egy önkéntes – egyértelmű az egyesület profilja is. 2018-ban alakultak, és céljuk a civil bűnmegelőzés kezdeményezéseinek népszerűsítése, azon belül az építészeti bűnmegelőzés módszerének meghonosítása hazánkban. Foglalkoznak képzésekkel, szerveznek konferenciát, vállalnak szakértést, végeznek kutatásokat, szerveznek bűnmegelőzési projekteket. Tetszetős honlapjuk 2020 óta működik.

Teljes mértékben egyetértek ott megjelenített meggyőződésükkel: „A biztonság fenntartása és a bűncselekmények visszaszorítása nem kizárólag állami feladat, nem a rendőrség egyedüli kötelezettsége. Városunk, településünk, utcánk biztonsága – legyen az urbánus környezet bármennyire is smart vagy okos – saját közösségünk erején és önmagunk felelősségvállalásán is múlik.”

Hogy mennyire hasonlóan gondolkodunk, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Police Café 2014-es magyarországi meghonosításakor megfogalmazott szlogen: Párbeszéd a biztonságos és élhető közösségekért.

A módszer 2018 októberében induló honlapján a célokról ezt írtam: „Ideje Magyarországon is elfogadottabbá tenni azt a nézetet, hogy a biztonság, az élhetőbb közösségek megteremtése és működtetése nem csak és nem is elsősorban rendőrségi feladat. A Police Café közösségfejlesztő módszerrel megtehető az első lépés azon az úton, amely ahhoz vezet, hogy a közösségek a mindennapjaikban felmerülő problémákat felismerjék, kimondják, feltárják, elemezzék, hiszen a valódi megoldásokat csakis ezek alapján, helyben, közösen lehet megalkotni. A Police Café módszere ezt vallja, hirdeti és bizonyítja. Ehhez azonban le kell ülni és beszélgetni közös dolgainkról, problémáinkról. Kifejezetten jó kézben van a kezdeményezés a rendőrségnél, mert akár elfogadjuk, akár nem: Magyarországon a civilek fejében a rendőrség a biztonság megteremtésének és őrzésének még mindig a legfontosabb letéteményese. A Police Café remek eszköze a kezdeményezőkészség kifejezésének, s így a rendőrség nemcsak az események követője, hanem a biztonságot növelő folyamatok irányítója is lehet. A civilek részvétele és hozzájárulása nélkül azonban a rendőrség egyedül tehetetlen. A meglévő problémák egy jelentős részét maguk a lakosok, a településen élők, dolgozók, közlekedők hozzák létre, ezért ők is ismerik azokat legjobban. Ha tudásukat nem osztják meg a többi, a biztonságért felelősséggel tartozó szervezet képviselőivel, például a rendőrökkel, akkor a problémák nem megoldódnak, hanem tartósan fennállnak, sőt, a biztonsági deficitek egyre nőnek.”

Most, hogy a BEVE honlapja is megszületett, és a szerzők letették az asztalra első publikus, színes, színvonalas szakmai kiadványukat, az abban kínált építészeti bűnmegelőzési szakmai tartalomhoz megtalálva a közösségeket megszólító és bevonó interaktív formát, talán ideje lehetne az első közös kávézásnak. Pontosabban egy újabbnak…

Ugyanis a szerzők egyikével, Molnár Jenővel egyszer egy napra már nyitottunk egy majdnem Rendőrkávéházat. 2017 augusztusában a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság egy bűnmegelőzési Caféba hívta a megye testnevelő tanárait. Itt Jenő sportszakértői énje, a fiatalok áldozattá vagy elkövetővé válásának megelőzésében a sportot remek eszköznek tartó, saját tapasztalatain alapuló meggyőződése is megmutatkozhatott. Szerintem részben ezzel is függhetett össze, hogy a következő évben volt szerencsém lektorálni a Diószegi Judittal közösen írt Sport – közösség – bűnmegelőzés című kötetét. És két kurzus erejéig volt a tanítványom a Rendészettudományi Doktori Iskolában is, ahol nem mellesleg hamarosan megvédi az építészeti bűnmegelőzésből írt remek disszertációját. Vagyis nem most dolgoztam vele először, és remélem, nem is utoljára.

Ismerve alaposságát, igényességét, tudtam, mit vállalok, amikor megkért, hogy nézzem át e születendő kiadvány szövegét. Örömmel tettem, és örömmel recenzálom is. Úgy gondolom, haszonnal forgathatják mindazok, akik hallgatnak a füzet ajánlójára: „Mélyebbre ásnál az építészeti bűnmegelőzés témakörében? Kiadványunk segít megérteni az ok-okozatokat, és segít eligazodni a 21. század biztonsággal kapcsolatos kihívásaiban. Kattints, és máris belekezdhetsz!”