Tanulmányajánló XXII. – Blog, digitális napló, beszélgetőkönyv. A járvány hatása a kommunikációs műfajokra
A most ajánlott tanulmányom mindössze tíz nappal csúszott le a 2022-es évről, hiszen mint penzum, még oda „könyvelendő”. A 2023. január 10-én megjelent konferenciakötet azonban év eleji örömnek is nagyszerű. Jó előjelnek veszem, bár inkább utóhatásnak mondható. A benne foglalt szövegek ugyanis még a világjárványhoz kapcsolódnak. Volt és van is mit elemezni a pandémia legszigorúbb karanténidőszakában keletkezett nyelvi jelenségeken. Bölcsészek, kiváltképpen nyelvészek számára kimeríthetetlen kincsesbánya ez.
A kötet előszavában a szerkesztők így írnak erről: „Rendhagyó kötetet »tart most kezében« a Kedves Olvasó. Rendhagyót egyrészt, mert egy előre nem látott járvány előre nem látott nyelvi-szemiotikai vonatkozásainak keresztmetszete tárul elénk, s rendhagyót azért is, mert egy online térben megvalósult nemzetközi tudományos konferencia előadásainak az online kiadványáról van szó, autentikusan a koronakor kontextusához és hangulatához. A Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport (VaKu), amely több mint tíz éve foglalkozik a nyelvi változatosság, a variativitás és a tankönyvkutatás kérdéseivel, 2022. április 1-jén rendezte meg A virolingvisztika és viroszemiotika aktuális kérdései c. nemzetközi online tudományos szimpóziumot, amely a járványhelyzet kommunikációra gyakorolt hatásait vizsgálta: szűkebb értelemben nyelvi, azaz virolingvisztikai, tágabb értelemben pedig a nyelvi jeleken túli, azaz viroszemiotikai szempontból is. Az előadások nyelvén túllépve szó volt többek között az angol, a német, az orosz, a román, a szlovák és a laoszi virolektusról (vírusnyelvről), illetve virologizmusokról (vírusnyelvi szavakról és kifejezésekről) is.”
A színvonalas és kellemes komáromi szimpóziumon volt szerencsém előadást tartani. Nyilván nem meglepő, hogy magam az általam előszeretettel művelt blog, digitális napló és az ezekből összeszerkesztett beszélgetőkönyv mint kommunikációs műfajok mibenlétét vettem szemügyre. Érdekes volt felfedezni az összefüggést az ókori görög hypomnema és a XXI. századi vlog között. Visszarévedni a napló és a beszélgetőkönyv pandémia alatti jótékony, terápiás mellékhatásaira. És csak halkan, de azért már jelezni: a digitális napló- és vendégnapló-bejegyzésekből megjelent kötetemnek készül a nem digitális változata is, amelyben a konferencia idején 10:6-ra vezettek a saját írásaim a vendégszerzőkkel szemben. Azóta utóbbiak fordítottak az álláson, ami jelenleg 17:15. A szerkesztőség nemigen pihen…
A vendéglátó tanszék kollégái és a konferencián előadó szakemberek között otthonosan éreztem magam. Az élményt azon melegében meg is írtam.
A kötetre ugyan várni kellett kilenc hónapot, de ha belegondolok, mennyi tennivaló van egy ilyennel, akkor minden érthető. Gratulálok a szerkesztőknek a fantasztikus munkájukhoz! Nagyon megtisztelő, hogy a szerzők között lehetek. Külön öröm, hogy Uricska Erna és Barnucz Nóra írása is megjelent ugyanitt. És valami azt súgja, hogy a komáromi kollégákkal lesznek még szép napjaink…
***
Molnár Katalin: Blog, digitális napló, beszélgetőkönyv. A járvány hatása a kommunikációs műfajokra. In: Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás (szerk.) 2022. A virolingvisztika és viroszemiotika aktuális kérdései. A Variológiai Kutatócsoport XI. nemzetközi tudományos szimpóziumának tanulmánykötete. Selye János Egyetem. Komárom. 2022., 40–46. o.
A teljes kötet és benne a tanulmány letölthető itt.
