Nyelvi lektorálás… húúúúú…
Szövegforgácsok egy nyelvi lektor műhelyéből
Ezennel útjára indítok egy kis sorozatot, ami karácsonyig kitart. Minden napra egy mese, sajátos adventi kalendárium.
Már megint az írásról lesz szó, a szövegek farigcsálásáról. Hiába gondoljuk egy szövegről, hogy amikor befejeztük, az készen is van, ez egyáltalán nem biztos. Amikor a szerző kiadja a kezéből a művét, azzal még történik/történhet egy és más, mielőtt napvilágot lát. De mi? Egy kis csiszolgatás, simítgatás, finomítás, egyengetés…
Ennek a sorozatnak az egyes darabjaiban szeretném körüljárni, hogyan is néz ki ez a folyamat. És nemcsak azért, mert ez a kedvenc témáim egyike, hanem mert igen fontosnak tartom, hogy tisztábban lássunk e téren is. Az egyes kis írások összefüggenek, egymásra épülnek, de önállóan is megállják a helyüket. Lássuk tehát az elsőt.
I. Mi az a nyelvi lektorálás? És mi nem az?
Idén májusban volt hatéves a honlapom, de csak most jöttem rá valamire. Pedig gyanakodhattam volna: amikor domain nevet kellett választanom, csodálkozva tapasztaltam, hogy a ’nyelvi lektorálás’ szabad. Nagyon örültem, hogy lefoglalhatom, hiszen ez fejezi ki legpontosabban azt a tevékenységet, amelyet végzek. De nem értettem, miért nem jutott eszébe senkinek ezen a néven honlapot indítani. Talán az lehet az ok, hogy ez az elnevezés kissé megtévesztő.
Amikor valaki egy szöveget egyik nyelvről a másikra fordít, a fordítást elolvastatja egy olyan lektorral, akinek az adott célnyelv az anyanyelve. Az ő dolga, hogy összevesse az eredeti szöveget a fordítással, és pontosítsa, csiszolgassa, hogy az minél jobban illeszkedjen a célnyelv karakteréhez. Ő a nyelvi lektor. Akkor is szembesültem ezzel a jelentésbeli különbséggel, amikor jó pár éve kiváltottam a vállalkozási engedélyt. Nyelvi lektorálás címen ugyanis csak az idegen nyelvű szövegek lektorálására lehet „vállalkozni”.
Amit én végzek, annak ilyen szempontból egyszerűen lektorálás a neve. Ugyanaz, mint amikor valaki egy írást tartalmi-szakmai szempontból olvas át és ellenőriz, és javaslataival segíti a szerzőt, hogy szövege jobb legyen. A hivatalos nyelvhasználatban ő a szakmai lektor. A nyelvi lektor viszont – ha tehát nem idegen nyelvi relációban merül fel az alkalmazása – inkább a stílussal, a nyelvhelyességgel és a helyesírással foglalkozik.
A nyomdászatban létezik még két szakma, a korrektor és az olvasószerkesztő, akiknek kifejezetten az a dolguk, hogy a kiadásra szánt szövegek nyelvi, stilisztikai, helyesírási igényességével törődjenek. Ilyen nyomdai korrektorként dolgozott a keresztapám évtizedeken keresztül. Akkor még nem sejtettem, hogy egyszer a nyomdokaiba lépek…
