Mi ez itt?
„Magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, azt nem tűröm el” – adta hőse, Cyrano de Bergerac szájába a híres orr monológot Edmond Rostand (ford.: ifj. Ábrányi Emil).
E honlap szerzője sok mindenről „híres”. Amire ezek közül talán a legbüszkébb, az az öniróniája. Rostand figurájához képest ő annyival van beljebb, hogy nem bánja, ha rajta-vele nevetnek mások is. Sőt, még provokálni is szokta ezt.
Részben ez a szándék vezette a tollát most is, amikor huszonnégy év után – igen, nem tévedés, ennyi! – nekiült, hogy rendszerezze mindazokat a tudnivalókat, amelyeket eddig minden hozzá forduló szakdolgozónak és diplomamunka-írónak szóban vagy levelekben elmondott-megírt. Talán elunta a sok ismétlést, talán csak most jött rá – végre! –, hogy ennek már nagyon ideje volt. De vallja: jobb későn, mint soha.
Új év, új lendület jeligére, szakmai honlapját is frissítgetve kerített időt összeszedni és feltálalni ide vonatkozó tapasztalatait. Reméli, hogy ezzel egy csomó energiát meg fog spórolni a jövőben, hiszen mindezeket nem kell újra és újra elismételnie. Elég lesz csak annyit mondani a potenciális jelentkezőnek: kattintson ide, és ha mindaz, amit itt úgy negyed óra alatt elolvas, nem riasztja őt el kiszemelt konzulensétől, akkor jelentkezzen nála személyesen. Szóval vehető a dolog szimpla önvédelemnek is. Vagy afféle beugrónak.
De hogy Kata tanárnő ne ábrándítsa ki magából a jámbor érdeklődőt, elárulja: nemcsak tesztnek szánja ezt a sillabuszt, hanem praktikus tudnivalók tárának is. Hátha így is segít választ kapni a sok végzős hallgatót foglalkoztató tipikus kérdésekre: Mi az a szakzáró dolgozat?! Miért kell nekem ilyet írni?! És főleg: hogyan?!
***
A legfontosabb: az időgazdálkodás
A határidő a legjobb múzsa – legalábbis sokan ezt mondogatják. Nem vitatható, hogy van olyan, akire igaz ez az állítás. De általában nem a szakzáró dolgozatot életükben először író hallgatók azok. Ritka, hogy valaki nekiáll (vagyis ül), és egyvégtében megírja az első betűtől az utolsóig azt a minimum harminc oldalt, amennyi egy ilyen mű terjedelme. Persze Kata tanárnőnek volt ilyen hallgatója, de mindössze kettő, ami – valljuk be – negyed század alatt nem valami sok. Lehet, hogy te leszel a következő, de azért ne erre számíts.
Tervezz inkább előre és gondosan! Talán nem gondolod, de tudnod kell: dolgozatod írásának legelső napja az, amikor konzulensed elfogadta a jelentkezésedet. Az első, amit kérni fog tőled, hogy nyiss egy füzetet, mappát, könyvtárat a gépeden, aminek az a címe: szakdolgozat/diplomamunka. És kezdd el belepakolgatni a fájlokat, gondosan elnevezni őket, hogy aztán meg is találd valamennyit. Tegyél ide mindent: a követelmények leírását tartalmazó dokumentumokat, sablonokat, szakirodalmakat, linkgyűjteményeket, ötleteket, illusztrációkat, vázlatokat, szövegkezdeményeket. Mindent, ami csak szembe jön. Ha olvasol valamit, másold ki, jegyzeteld ki, mentsd el, fotózd le, nevezd el, címkézd fel, ami eszedbe jut róla, írd le – utólag ezeket elvégezni iszonyatos nagy munka, és nem ritkán lehetetlen, mert van, hogy soha többé nem találod meg, amit egyszer nem tettél félre, nem írtál fel magadnak, vagy nem tudod, hova tetted.
Csinálj időszámvetést, és egyeztesd Katával! Ez azt jelenti, hogy attól a naptól fogva, amikor elkezditek a közös munkát, egészen addig a napig, amikor a Neptunba fel kell tölteni a dolgozatodat, oszd be a hónapokat, heteket, napokat! Tervezd meg pontosan, mivel mikorra kell elkészülnöd ahhoz, hogy a következő tennivalót is el tudd végezni! Ez egy lépésről lépésre haladó folyamat. Ne halogass, ne mondd azt, hogy még van fél évem, három hónapom stb. Az sohasem annyi idő, mert nyilván te sem csak a dolgozatírással foglalkozol. És úgyis mindig közbejön valami…
Nem beszélve arról, hogy a konzulensed idejével is gazdálkodnod kell. Ne élj vissza azzal, hogy fontos vagy neki (szegény, néha úgy érzi, neki fontosabb a te dolgozatod, mint neked). És bár nem szól, nem szid, elvégzi a dolgát, de közben egyáltalán nem örül annak, hogy mindent az utolsó pillanatra hagysz, és őt hozod kellemetlen időzavarba. Ja, és nem te vagy az egyedüli hallgatója. Kérd meg, és segít megtervezni az időbeosztásodat, mert ő azt is nagyjából tudja, mit mennyi idő alatt, milyen ütemezésben lehet viszonylag kényelmesen elvégezni, és mennyi időt érdemes hagyni tartalékba. Higgy neki, és bízz benne e téren is, mert neked lesz könnyebb!
***
Használati útmutató a konzulensemhez
Tudnod kell, hogy Molnár Kata tanárnő maximalista. Csak akkor kérd fel őt szakzáró dolgozatod konzulenseként, ha elszánt vagy és komolyan veszed ezt a műfajt, saját magadat és őt. Ezzel együtt azt is, hogy rendszeresen konzultálni kell. Talán most már kezded sejteni, hogy érdemes…
Mondjuk szerencse, hogy mindenféle úton-módon elérhető: személyesen, telefonon, e-mailben, Messengeren. Neki mindegy, csak tudjon rólad. Kommunikatív fajta, nem veszi zaklatásnak, ha kérdeznek tőle, sőt, kifejezetten szereti látni az érdeklődést. Gyorsan reagál. Cserébe ő is (el)várja, hogy válaszolj neki, lehetőleg minél előbb, hogy tudja, megkaptad, megértetted, amit üzent neked.
Ha szeretsz (szakirodalmat is!) olvasni, és tudsz írni (értsd: elég jól fogalmazol), az jó belépő nála. Ha beszélni is, az még jobb (hiszen azt a dolgozatot szóban meg is kell ám védeni!).
Ha már megnyerted őt, nyert ügyed van. Mindenben segít. Legfőképpen ösztönöz, motivál, inspirál. Nem mondja meg konkrétan, mit csinálj, de folyton ötletel. Sokat kérdez, hagyja, hogy megtaláld a saját utadat, és egyengeti azt. Terelget, javasol, szöveget nyeseget, javítgat. Mindezt határozottan teszi, de mindig azért, hogy érezd: ott van melletted, számíthatsz rá. Ha élsz ezzel, az neked jó, és persze ő is örül ennek. Időnként és eleinte gyengéden billegeti a tunikádat, de amikor kell (mert ugye szorít a határidő), erőteljesebben ösztökél, hogy kezdj hozzá, folytasd, fejezd be.
Ha viszont mindezt nem szereted, keress mást, aki békén hagy. Hidd el, van olyan is.
***
Amit mindenképpen tudnom kell
A szakzáró dolgozat egy összefoglaló név. Kétféle van belőle, de így egyben egyszerűbb emlegetni őket.
Az egyik a szakdolgozat, amit a BA szakosok írnak, mindegy, hogy nappali vagy levelező tagozaton. A másik a diplomamunka, amit a mesterszakosok (MA) készítenek.
A lényege mindkettőnek ugyanaz: egy önálló (ez fontos!) gondolatokat tartalmazó komolyabb terjedelmű, jól strukturált írásművel bizonyítani alkalmasságodat arra, hogy azon a szakterületen, amelyet okleveled tartalmaz, egy általad választott (ez is fontos!) témakörben olyan szintű jártasságot szereztél, ami alapján kijelenthető: az adott szakmából felsőfokú végzettséget szereztél. Persze erről más módokon (abszolutórium és záróvizsga) is számot kell adnod, de tudnod kell, hogy a diplomának (benne az erre kapott osztályzattal) ugyanolyan hangsúlyos része a szakzáró dolgozat elkészítése és megvédése is.
A dolgozatírás kapcsán több szakemberrel is kapcsolatba kerülsz. Legfőképpen és legtöbbet a konzulenseddel (ezért fontos, hogy jól válassz). Vele a dolgozat elkészítésének folyamatában van dolgod, és a veled való konzultációkon kívül két kötelezettsége van: félévközi és összegző osztályzatot ad a veled zajló munkára, illetve egy konzulensi véleményt készít a dolgozatodról, amikor az elkészült. Ne feledd: ő a legfőbb segítőd, vagyis barát, nem ellenség! Ezt jó, ha ő is így gondolja…
A másik – na ő már keményebb dió lehet – az opponensed. Ő már csak a kész művet látja, és előre megadott szempontok alapján írásban értékeli (opponensi bírálat). Vagyis a bírálat a dolga, és általában megtalál a dolgozatban minden olyasmit, amire nem jutott elég időd, energiád, figyelmed. Nyugi, ettől még adhat jelest. A bírálati szempontokat jogod van megismerni. Vagyis itt nincs zsákbamacska: ha a dolgozatírásnál ezeket figyelembe veszed, nem érhet nagy meglepetés az értékelésnél.
A szakzáró dolgozatot magadnak kell elkészítened. Ez azt jelenti, amit: te találod ki, te gyűjtöd hozzá az anyagot, te írod meg. Segítséggel persze, amit konzulensed rendszeresen megad, főleg, ha kéred. Ha így jársz el, egyrészt korrekt vagy (nemcsak csúnya dolog a plágium, de büntetendő is – írásban nyilatkoznod is kell a dolgozat függelékében arról, hogy nem loptad senkitől a szövegeket!). Másrészt olyan szintű jártasságra teszel szert az adott témában, amilyennel korábban valószínűleg nem rendelkeztél. Ezt garantálja az a tanulási, gondolkodási és alkotási folyamat, amelyen végigmentél, miközben olvastál, kutattál, konzultáltál és írtál. Ezek után a dolgozat megvédése (ne aggódj, nem akarja tőled elvenni senki, csupán arra kíváncsi egy bizottság, hogy valóban a te művedről van szó!) már gyerekjáték lesz. Főleg, hogy a konzulensed erre is segít felkészülni.
Szóval mindent összevetve: ez egy jó móka. Érdemes komolyan venned, mert csak fejlődsz általa!
A legfontosabb majdnem lemaradt! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata részletesen előírja azokat a tartalmi és formai követelményeket, amelyek mentén az ebben az intézményben beadandó szakzáró dolgozatokat el kell készíteni. Hogy ne kelljen keresgélned, itt megtalálod az aktuális változatot.
És még két segítség: 1. Szükséges függelékek; 2. Tanszéki szakdolgozati elvárások
De a formáról még a következő menüpontban is olvashatsz. Azt se hagyd ki!
***
Tartalomhoz a forma
Ez egy régi szlogen, majd’ negyvenéves, de az alábbi gondolattal kiegészítve máig érvényes: „Nincs az a forma, amely önmagában értékes lenne, ha nincs mögötte valós, igazi tartalom. Én hiszek a tartalom erejében.” (Az idézet helyét és a szlogenhez tartozó eredeti reklámot: lásd itt.)
Vagyis a forma mindig a tartalomhoz illő legyen! És ez nem egyszerű esztétikai elvárás, bár természetesen az is! Kata tanárnő szereti a szépet. Akármilyen igényes is egy dolgozat tartalma, ha a szöveg áttekinthetetlen a szemnek, nem fogja föl az agy sem. Azaz nehezebb vagy egyenesen élvezhetetlen az olvasása, és így jelentősen csorbul az érthetőség. Márpedig ezt egyetlen szakmai szövegnél sem engedheti meg magának a szerző.
Egy szakzáró dolgozatnak – mint minden írásműnek – eleje, közepe és vége van. És ez nemcsak a bevezetést, tárgyalást és befejezést jelenti, hanem sok egyebet is. Címlap, cím, tartalomjegyzék, fejezetek, alfejezetek, bekezdések, mellékletek, függelékek, irodalomjegyzék, illusztrációk… megannyi apró részlet, amelyekben nem az ördög, hanem a jól szerkesztett és érthető, igényesen megalkotott szöveg lakik. Hidd el, ez csak elsőre tűnik riasztónak, meg fogod tanulni őket! Mindig arra gondolj, hogy te milyen szöveget szeretsz kézbe venni és olvasni! Olyat, amelyik már látványra is vonzó, és a tartalma sem okoz csalódást? Vagy olyat, amelyik csilli-villi ugyan, de a tartalma sablonos, közhelyes, talmi, igénytelen? A válasz nyilvánvaló, ugye? A következtetés is egyszerű: törekedj minőségi szöveg létrehozására, s hidd el, abban nemcsak a majdani olvasó leli örömét, de a létrehozás közben te magad is! Jó lesz látni, amint a kezed nyomán válik értékessé és széppé a műved.
***
Olvasnivalók szakdolgozóknak
És végül, de nem utolsósorban, nézd csak, mennyi mindent ír(t) a témában Kata tanárnő! Könnyedebb műfajban blogbejegyzéseket, amelyek egy-egy konkrét élménye, hallgatója, általa konzultált dolgozat kapcsán születnek.
2012. június 18. A vizsgaidőszak szépségei
2014. február 19. Hozzá kellene végre kezdeni a szakdolgozatíráshoz
2017. május 23. Védd magad!
2018. február 18. Január, február… írjál már!
2018. május 22. Diploma? Munka! De kinek?
2021. május 25. Hibrid szakzáró dolgozatok
Amikor aztán nagyobb mennyiségű mondanivalója is összegyűlik, azokat tanulmányokba foglalja. Szerinted? Van még egy ilyen megszállott konzulens?
Molnár Katalin: Néhány gondolat a szakdolgozatok elkészítéséről a Rendőrtiszti Főiskolán. Magyar Rendészet 2007/1–2. szám, 38–44. o.
Molnár Katalin: A szakdolgozatokról Belügyi Szemle, 2012/11. szám, 99–106. o.
Molnár Katalin: Ars Scriptorum – avagy a tudományos írás műhelytitkaiból. Belügyi Szemle 2020/7. szám, 135–144. o.
