Áldozatvédelmi Café a fővárosban, negyedszer
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya 2023. november 30-án már a negyedik Police Cafét szentelte az áldozatvédelem témakörének. Úgy látszik tehát, hogy a rendőrkávé bennük már komoly függőséget alakított ki. A fővárosi kapitányságok áldozatvédelemmel foglalkozó rendőrei ma az áldozatok segítését ellátó intézményrendszer működéséről, legfőképpen ezek együttműködésének javításáról beszélgethettek.
***
Az Áldozatvédelmi Café lassan már állandó formája az áldozatokkal foglalkozó fővárosi szakemberek párbeszédének. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának korábbi rendezvényeiről mind hírt adtam, hiszen tettestárs voltam a létrejöttükben. Az első 2016. február 25-én, a második 2022. február 22-én, a harmadik 2023. május 24-én volt.
Annál is inkább örülök ennek, mert erről a témáról sem lehet eleget beszélgetni. Különösen annak érdekében, hogy az egyes szakmák és az azokban dolgozó szakemberek tevékenységét koordináló, irányító és felügyelő szervezetek közötti együttműködés hatékonyabb legyen. A mostani összejövetelnek kifejezetten ez volt a célja. Ehhez rendelték hozzá a szervezők a közreműködő témagazdákat. Akár többedszer, akár első alkalommal vezettek Café beszélgetéseket, kivétel nélkül mind remekül tették a dolgukat. És nemcsak azért, mert élvezetesen adták elő összefoglaló prezentációjukat, hanem mert olyan módon rezonáltak egymásra és a beszélgetésben részt vevő rendőrökre, hogy az önmagában felért egy jó adag motivációval. A komoly szakmai tartalmat kiváló érzékkel oldották fel szellemes-kellemes humorral, és fűszerezték gazdagon saját érzéseikkel. Elkötelezett professzionalistákkal persze könnyű rendőrkávét szervíroztatni. Ilyen az, ha a megfelelő partnereket sikerül megtalálni és megnyerni az ügynek. Szigorú ábécérendben következzenek a neveik: Dr. Gebe Zoltán, a Budai Központi Kerületi Bíróság büntetőbírája, a Res Iudicata Egyesület elnöke; Kováts Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatal Igazságügyi Főosztályának áldozatsegítő szakügyintézője; dr. Palovits Kitti r. őrnagy és Papp Diána Noémi r. őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály munkatársai; dr. Polencsik Eszter, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája; Schneider Emese, a Józsefvárosi Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer elnökségi tagja, Szunai Orsolya, az Igazságügyi Minisztérium Budapesti Áldozatsegítő Központjának koordinátora.
Megismerni egymást személyesen, nyíltan elmondani és meghallgatni a másik szakterület működését és az abban rejlő problémákat, összetalálkoztatni az alapjaiban egyébként közös értékrendet és attitűdöket, összehangolni a szándékokat és érdekeket mindenképpen az eredményességet szolgálja. Főleg, ha ez az egymástól túlzott hierarchikus és bürokratikus távolságban lévő intézmények közötti hidakat segít építeni. Pontosan ennek kell történnie egy Rendőrkávéházban.
Czéder Andrea osztályvezető a megnyitójában sajátos hangulatot teremtett az áldozatvédelmi szakemberek körében. Elmesélt egy esetet az elmúlt egy hónapból származó élményeiből, amelyeket gyerekek körében szerzett. Fővárosi általános iskolák jelzései alapján a „gyors beavatkozás” jegyében, a megelőzés szándékával járták ő és kollégái az osztályokat, ahol a kortárs bántalmazás áldozatává és elkövetővé válásról tartottak foglalkozásokat.
Megannyi aprónak tűnő hétköznapi sérelem, bántás és a hozzájuk kapcsolódó érzések jöttek felszínre – az érintett gyerekekben, szülőkben, szakemberekben egyaránt. Öt idézetet osztott szét az asztaltársaságok között, és kérte, olvassák fel a gyerekek téma kapcsán megfogalmazott üzeneteit. Ezekből idézek: „Nem vagyunk egyformák! Fogadj el ilyennek!” „A szavak is bántanak.” „Remélem, megváltoztál.” „Senki nem több a másiknál.” Ne bántsd a másikat!” „Hagyj békén!”
Egyszerű, de súlyos szavak. Fájók, figyelemfelhívók, segítségért kiáltók, ugyanakkor reményt keltő, hogy kimondják. Amiért most idekerültek, az a mögéjük tett történetből egyértelmű: észre venni, hol és hogyan segíthetünk minél jobban. És ha ez sikerül, akkor egy-egy bántalmazottal és/vagy bántalmazóval kevesebb. Minden egyes szakember, akinek ezt sikerül elérnie, már hasznos munkát végzett. Minden egyes nap ennek a hasznosságnak a tudatában kell, kellene végeznünk a dolgunkat.
Reméljük, hogy az egymást támogató rendőrkávéházi párbeszéd segít a hétköznapi munkával járó nehézségeket leküzdhetővé, de legalább elviselhetővé tenni. Ha a mai harmincnégy résztvevő – köztük az egyik legfiatalabb rendőr, az idén végzett szakdolgozóm, Szűcs Luca, akinek különösen örültem – ezzel az útravalóval távozott, már megérte eljönniük. Fontos, hogy mi, akik segíteni vagyunk hivatottak, magunk ne legyünk áldozatok: a fölöslegességérzet, a tehetetlenség áldozatai. Mert sajnos az áldozatsegítőkre ez a veszély leselkedik.
(Fotók: Czéder Andrea és Krak Tamás)
