Felelős nyelvészet – felelős rendészet
„Két nyelvész, ha beindul” – ezzel a már-már jelszóval zártam az egyik legutóbbi örömhíradásomat kedves alkotótársam, Uricska Erna COVIDictionary című könyvének komáromi bemutatójáról.
Épp egy hét telt el, és máris itt az újabb hír: alma materem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara 2021. november 18–19-én rendezte a Felelős nyelvészet – Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia (ResLing2021) című tudományos tanácskozását. Amikor Erna áprilisban átküldte a felhívást, csak azt a fél szót kellett kimondania, amiből már értjük egymást („Megyünk?”), és már válaszoltam is. Játszódjunk – mondom. Legyen. Ebben a szellemben találtuk ki közös előadásunk címét is: Police Café – Café EFLE – Police Café EFLE.
Ez talán játéknak tűnik a szavakkal, ami két nyelvésztől egyáltalán nem idegen. De a szavak mögött mindig jelentés van: a Police Café és a Café EFLE (English for Law Enforcement) is egy-egy módszertant takar. Előbbi a biztonságos és élhető közösségekről folytatott párbeszéd a civilek és a rendőrök között, és a World Café technikának 2014-ben a magyar rendőrségre adaptált változatát jelenti. A Café EFLE pedig a rendészeti szaknyelv tanulását támogató oktatás-módszertani innováció, amely a Café technikával dolgozik. Egyikünk az egyik, másikunk a másik módszer kidolgozója. A bennünket összekötő azonos pedagógiai szemlélet, illetve az a tény, hogy mindketten a rendészeti felsőoktatásban voltunk-vagyunk érdekeltek, arra az elhatározásra juttatott minket, hogy vizsgáljuk meg a szakemberek személyes jelenlétet igénylő közvetlen, illetve digitális platformokon zajló közvetett kommunikációjának jellegzetességeit. Hogyan változott és változik – kiváltképpen egyes műfajoknak az online térben való megjelenésével és fokozatos térnyerésével – a hagyományos, azaz offline nyelvhasználat? Mi marad meg, vagy úgy is kérdezhetjük: mi „menthető át” belőle az online térbe? Annál is inkább aktuálisak ezek a kérdések, mert ki tudja, milyen szakemberek fogják még alkalmazni – s talán nem is csak Magyarországon – a Café módszert.
Előadásunk arról is szólt, milyen új elvárások és velük együtt milyen új stilisztikai jegyek, netán szabályok jelennek meg az olyan új médiumokban, amilyenek például a közösségi oldalak. Hogyan lehet egymás mellett versengés nélkül, összehangoltan működtetni az offline és online platformokat? És végül, mivel tanárok vagyunk, a fő kérdés: hogyan lehet és érdemes mindezekre a kihívásokra felkészíteni a leendő rendészeti szakembereket? Azokat, akik egy olyan rendőrségnek lesznek tagjai és előbb-utóbb – legalábbis reméljük – vezetői, megújítói, amelyik komolyan veszi társadalmi felelősségét. Felelős nyelvészetből felelős nyelvészek által így lesz – vigyázat, megint szójáték következik – felelős rendészet.
Jó volt erről beszélni az alkalmazott nyelvészettel foglalkozó kollégáknak. Talán érdekes volt látniuk azt az ívet, hogy hogyan jut el egy bölcsész a magyar segédigék rendszerétől (ez volt 2000-ben az ELTE-n megvédett doktori disszertációm címe) a magyar rendőrség szervezeti kommunikációját segítő rendőrkávéházának megnyitásáig.
De aki azt hiszi, hogy ezen a konferencián ennyivel beértük, téved. Közös fellépésünk előtt egy órával ugyanazon szekcióban Erna külön is szerepelt. Előadásának címe: Rendészeti digilektus – a bizalom a (nyelvi) részletekben rejlik. Nyelvhasználat a police_hu Instagram profilján.
A témáról Erna álmából fölkeltve is tudna beszélni húsz percet. Állításom bizonyítására most a technika ördöge a maga sajátosan vicces módján rá is kényszerítette őt. Az történt ugyanis, hogy új laptopjáról nem sikerült hangkapcsolatot teremtenie, így hát a biztonságból bekészített régit üzemelte be, és egy szempillantás alatt fejest ugrott mondandója közepébe. Az így elvesztegetett öt percet pedig úgy behozta, mint a gyorsvonat, így pontosan belefért az időkeretbe. Én csak kapkodtam a fejem. Még elképzelni se merem, mit tettem volna ebben a helyzetben.
Ha már egyszer nyelvészeti közeg és szóalkotási módok, a hirtelen jött technikai malőr gyors megoldójának nemcsak lélekjelenléte volt, de mivel az esze is vág, a jelenet után kisvártatva alkotott egy szót: laptopcserejátékos. Az ihletet egyébként az előző nap az interneten szembejövő Örkény-féle lelemény kínálta. Az író Rosszul összetett szavak című művével hangolódtunk ugyanis a konferenciára.
Jó volt veled együtt gondolkodni, készülődni, szerepelni, játszani, Erna! Folytassuk, kérlek! Mert a jóból sose elég.
