Police Café Extra 34. – Megyei bűnmegelőzési koordinációs Cafék
6 + 1 = 20. Micsoda matek? Mindjárt kiderül. Miként az is, hogy mi köti össze, még ha csak lazán is, az alábbi a városokat: Pécs, Nyíregyháza, Szeged, Veszprém, Eger, Szombathely és Budapest.
Azt mindenki tudja, hogy Magyarországon tizenkilenc megye van és egy főváros. Azt viszont talán csak kevesen, hogy mindegyikben van egy olyan – kisebb-nagyobb – rendőri egység, amelyik bűnmegelőzéssel foglalkozik. Nem „profiltisztán” ugyan, de döntően azzal. A szakterületen dolgozók száma mintegy 400 fő. Ők speciális szakértelmükkel és tevékenységükkel, színes programjaikkal, változatos módszereikkel évtizedek óta a rendőrségnek a törvény által is megszabott feladatai közül az egyikre koncentrálnak: legfőképpen megelőzni igyekeznek a bűncselekményeket.
Már azt is egyre többen tudják, mi az a World Café. A módszert Juanita Brown 1995-ben eredetileg szervezetfejlesztésre találta ki. 2014-ben Magyarországon a rendőrség és a civilek párbeszédének javítására adaptáltam, és Police Café néven lassan egyre népszerűbb. A közös biztonság kapcsán ezer megbeszélnivalónk volna, ehhez méltó és kellemes teret nyitni hét éve is nagyon időszerű volt. És ma is az. A Police Café kiváló bűnmegelőzési platform is, éppen ezért jött jól a lehetőség, hogy az ország sok-sok bűnmegelőzőjével megismertessük a technikát. De ezen a ponton az is érthetővé válik, miért éppen a fent felsorolt városokban nyitottunk egy-egy speciális Rendőrkávéházat. Mégpedig olyat, ahol rendőr a rendőrrel kávézik és beszélget. Bennfentes Café? Így is mondhatjuk.
Tulajdonképpen visszatértünk Juanita Brown alapvető szándékához, hiszen ennek a sajátos országjárásnak kifejezetten egyfajta szervezetfejlesztés volt a célja. A Café módszert az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának új, egyelőre megbízott vezetője, Oláh-Paulon László az általa szükségszerűen elvégzendő országos helyzetfelmérés támogatására „vetette be”. Velem együtt. Az, hogy ehhez – részben mint egykori tanárát, részben mint trénertársát – partneréül hívott, végtelenül megtisztelő számomra. És nemcsak a módszertan alkalmazásának lehetősége miatt, hanem mert azt is tudja, hogy a rendőri bűnmegelőzésben dolgozókkal húsz éve napi kapcsolatban vagyok. És hogy nagyon szeretem őket.
Nézzük a „turnét”. 2021. szeptember 23-án Pécsett, október 6-án Nyíregyházán, október 12-én Szegeden, október 14-én Veszprémben, október 18-án Egerben, október 22-én Szombathelyen, november 16-án pedig Budapesten ültettük össze annak a három-három megyének – Budapest és Pest megye esetében a fővárosnak és egy megyének – a bűnmegelőzési szakembereit, akiket az új vezető ily módon gondolt végiglátogatni. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy 400 kollégával – de még csak 20 megyei osztályvezetővel sem – nem lehet egyenként, külön-külön leülni beszélgetni. És szerencsére nem is kell, mert van más módja is annak, hogy a háromnegyedükkel mégis csak találkozni lehessen. Egészen pontosan 312 fővel tudtunk ilyen módon beszélgetni. De nem hagyományos értekezlet keretében. Persze össze lehet hívni őket egy hatalmas előadóterembe, ahol beszélni lehet hozzájuk. Lelkesítően is. Az új országos vezetőjük eléjük tárhatja jövőképét, programját, elvárásait. Az is nyilvánvaló, hogy várnak tőle ilyesmit, látni akarják őt, megismerni, benyomásokat szerezni róla. Ki ő és mit akar? Például tőlük, velük. És mit gondol a bűnmegelőzésről? Arról, ami nekik nyilvánvalóan szívügyük. Hiszen ha nem az lenne, már nem csinálnák. Ebben azért vagyok ennyire biztos, mert sokukat régóta ismerem. De ha nem ismerném is, elég lett volna beülni azokba a kávéházakba, ahol munkájukról, annak szépségeiről beszéltek. Legtöbbjük tele van élményekkel, ötletekkel, tervekkel. De sajnos ugyanannyi nehézséggel, akadályozó tényezővel, problémával is. Hiába 7 régió, 20 megye, 154 kapitányság megannyi különbsége, a bűnmegelőzési szakemberek fél szavakból értik egymást. Az egyik témagazda ezt úgy fogalmazta meg, hogy bármelyik kávéházi asztalhoz ült le, úgy érezte, otthon van. Még akkor is, ha az egy-egy alkalommal összeválogatott megyékből érkezőket jól megkevertük az asztaloknál.
A sajátos matek jelentése tehát ez: húsz megye prevenciós rendőreit hét helyszínen hívtuk össze, hogy közös dolgaikról, vagyis a magyarországi rendőri bűnmegelőzés múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgessenek. És beszélgessünk velük mi is. Mert nekünk is ugyanaz a szívügyünk, ami nekik. A Megyei bűnmegelőzési koordinációs Cafékon – így neveztük el a sorozatot – a 2021. szeptember 10-i első hivatalos belügyminisztériumi találkozón a megyei osztályvezetők által felvetett szempontrendszer mentén rendszerezve négy résztémára bontva dolgoztuk fel a szakterület aktualitásait. A bűnmegelőzés mint szakma; az ide tartozó tevékenységek megszervezésének anomáliái; magának a szakterületnek és a szakembereknek a szervezetben és azon kívüli megítélése és mindennek a finanszírozási keretei kerültek terítékre a négy órán át tartó megbeszéléseken. Mindenhol egyöntetű igényként merült föl az új és korszerű módszerek, jó gyakorlatok interaktív digitális tudástárban való megosztása és szabad felhasználása, adaptálása; a rendszeres (regionálisan szervezett) képzések; a közösségi média kínálta lehetőségek jobb kihasználása; a központi támogatás egyenlőbbé tétele; az egységes arculat kialakítása; a tevékenység és a kollégák státuszának ún. profiltisztítása; a fölösleges adminisztráció racionalizálása; a munkafeltételek javítása; a szervezeten belüli megbecsültség fokozása és ennek nyomán a szakember-utánpótlás biztosítása. Gazdag feladatcsomag ez, amellyel az osztályvezető szembesülhetett. Nem mintha mindez új lenne neki, hiszen maga is tizenhét évig volt a fővárosi bűnmegelőzés élén. Mégis, így elmondva, strukturáltan összeszedve, leírva talán hitelesebb.
Akárhogy nézem és számolom is: ez a sok megközelítés valójában egy. Közös az ügy, erős az iránta való elköteleződés, érezhető a szenvedély. Mindezt hét élmény-értekezlet keretében átélni felemelő. Persze a problémák számosak. De a bűnmegelőzők, ahogy mondták, mindent is megoldanak, mert meg akarják oldani. Olyan szép lenne, ha azzal a mérhetetlenül sok energiával, amit a megoldásokba fektetnek, a szervezet jobban gazdálkodna, és mindezért támogatná, elismerné őket.
Én optimista vagyok. Hátha ez a sorozat is hozzájárul ehhez egy kicsit. Vagy nagyon. Talán éppen ezzel a kissé lazább stílussal sikerülhet. Mert a bűnmegelőzési szakterület kifejezetten jó lehetőséget kínál arra, hogy a rendőrség a barátságos, segítő, gondoskodó arcát is megmutassa.
Nagyon szurkolok neked, magyar rendőri bűnmegelőzés és nektek, kedves bűnmegelőzési szakemberek! A Cafékban összegyűjtött sok-sok tudást, remélem, hamarosan komolyabb formában is viszontláthatjátok…
