Az integritás oktatása, lépésről lépésre
Igazi műhelymunka
Aki valamelyest ismer, tudhatja, hogy nagy híve vagyok a gondos tervezésnek, a rendhagyó megoldásoknak, a fokozatos építkezésnek. Abban a folyamatban, amelyet most részletesen leírok, mindnek nagy szerep jutott, ezért különös élvezettel gondolok rá. Ráadásul nagy öröm és megtiszteltetés, hogy részese lehettem, lehetek. Ez nem volt végig teljesen egyértelmű a számomra, de végül győzött a csapatszellem, a lelkiismeret és a kíváncsiság. Ezek is eléggé meg tudnak mozgatni.
1. A gondos tervezés: a tananyag előkészítése
Az egész még 2013 nyarán kezdődött, amikor az Integritás-menedzsment tréningek tartására felkészítő trénerképzésen vettünk részt. Már akkor éreztem, hogy valami jó dologba csöppentem, s hogy ebben lesz fantázia, de hogy ennyi lehetőség rejlik benne, azt nem tudhattam előre.
Aztán ugyanazon az őszön jött a bevetés: húsz tréninget tartottam az ország négy különböző szegletében, s közel húsz trénertársam nagyjából ugyanennyit. Ezt akkor megírtam: Integritás-menedzsment
Épp csak megpihentünk, amikor 2014 tavaszán újabb képzéssorozat kezdődött, majd ősszel folytatódott, igaz, kissé rövidített, hatórás időkeretben és jóval kevesebb alkalommal.
Az egyetem Közigazgatás-tudományi Kara 2015 januárjában indította az Integritás tanácsadó szakirányú képzés immár harmadik évfolyamát, amelyet a képzők egymás között ITSZK 2.0-nak neveznek. Hogy miért, azt könnyű kitalálni. Az első két évfolyamban végzettek komolyan vett visszajelzései alapján a szakfelelős, Pallai Kati szükségét érezte a tanterv jelentős módosításának, és ehhez megnyerte a képzésben részt vevő oktatókat is. Nem is akárhogyan, lásd alább. Sőt, a végzett tanácsadók közül jó néhányan nemcsak a saját munkahelyeiken akarták kamatoztatni a tanultakat, de szívesen bekapcsolódtak a közszolgálati integritás tréningek tartásába, illetve a szaktanácsadók egyetemi képzésébe is, immár oktatóként. Természetesen ehhez elvégezték a szükséges trénerképzést, amelynek egyik számomra izgalmas epizódjáról is írtam az Integritás és menedzsment, másként című bejegyzésben.
Az Integritás Tudásközpont (mert ilyen is volt) egyéves létezése és tevékenysége, majd a megszűnése után keletkező szakmai hiányérzet, illetve az integritás tanácsadó képzés átalakításának terve azt igényelte, hogy a témával foglalkozó szakemberek időről időre összejöjjenek, és egyre elmélyültebb szakmai munkát folytassanak. Ebben saját érdeklődésük és elkötelezettségük mellett az is vonzotta őket, hogy egy jobb minőségű, a folyton változó és nehezedő munkahelyi kihívásokra felkészítő képzést tudjanak nyújtani.
Létrejött tehát egy igazi szakmai műhely, rendszeres találkozásokkal, amelynek motorja Pallai Kati lett. Az ő állhatatos és másokat is lelkesítő szakértelme és hihetetlen teherbírása nyomán sok-sok munkával megszületett a tanterv, hozzá a tananyagok. Kialakultak az egyes témakörök (modulok), kirajzolódtak az őket összekötő logikai láncszemek, kikerekedett a tanári kar, és elérkezett a pillanat, amikor mindezt a beiratkozott hallgatóknak is be lehetett mutatni…
2. A rendhagyó megoldás: tanévnyitó workshop
2015. február 26-án rendhagyó tanévnyitóra érkeztek a hallgatók és a tanárok a Ménesi útra. Egy nagy tanterem egyik része kávéházszerűen szétszórt asztalokkal volt berendezve, rajtuk tollakkal, kérdőívekkel, a terem másik részében pedig a meghívottak számának megfelelő mennyiségű szék állt körben elhelyezve. Az érkezőket az oktatók házigazdaként az asztalokhoz invitálták, ahol kötetlen beszélgetés, ismerkedés kezdődött, miközben a hallgatók kitöltötték a képzés elején aktuális kérdőívet. Ebben korábbi tapasztalataikat, ismereteiket, elvárásaikat fogalmazhatták meg strukturált kérdések mentén. Az átültetést, majd a szakfelelős dicséretesen rövid hivatalos üdvözlését követően néhány előzetesen felkért oktató részletesen ismertetett egy-egy tantárgycsoportot. A jelen lévő összes oktató személyes bemutatkozásképpen elmesélhette, hogyan és mikor került kapcsolatba az integritás témájával. Sorjáztak a szellemes, egyedi, hol filozofikus mélységű, hol könnyed humorral fűszerezett történetek. Mindez egy fajta meghívás volt a hallgatók számára az integritás iránt elkötelezett szakemberek körébe. Ezután Kati szemléletes prezentációban felvázolta az egyéves képzés során tanulandó modulok céljait, egymásra épülését, követelményeit. Ezt az egészet furcsálkodó kíváncsisággal fogadta a hallgatóság. Ám közben lassan mindenki kezdte nemcsak érteni, de érezni is, hogy ez a különös tanévnyitó tulajdonképpen már az első foglalkozás, egy fajta workshop, ahol egy izgalmas közös tanulásra csábítják egymást képzők és képzendők. A hallgatónak nemcsak ígérnek ezt-azt, de tisztába jöhet azzal, mit várnak tőle. És azzal, milyen lesz ez az út, amelyet be kell járnia. Rögök helyett közös gondolkodás és megbeszélések, folyamatos reflexiók, az ügy iránti elkötelezettség növelése segítenek eljutni a képzés végéhez. Ezek után azon már senki nem lepődött meg, amikor a moderátor mindenkit egy levél írására kért. A levelek egy saját névre címzett kis borítékba kerültek, ezek pedig egy nagy borítékba, amelyet Kati őrizetére bíztunk. Talán mi addigra el is felejtjük, de ő egy év múlva, egy minden bizonnyal szintén rendhagyó tanévzáró foglalkozáson a kezünkbe adja őket. És akkor aztán lehet reflektálni az eltelt idő során teljesült avagy nem teljesült elvárásokra, és legfőképpen arra, milyen változásokon mentünk keresztül, hogyan láttuk az elején és a végén önmagunkat, az integritás építésében játszott szerepünket, és milyen további terveink és lehetőségeink vannak. A módszer – lejegyezni, megőrizni és egy folyamat keretezéséül használni a résztvevők elvárásait, fenntartásait – sokunknak ismerős, de ilyen időtávlatban nem gyakran láttam még alkalmazni. Kíváncsian várjuk az eredményeit…
3. A fokozatos építkezés: kísérleti oktatás
Akinek ez nem volt elég, csodálkozhat tovább. A tanévnyitót követő napokban már elkezdődött az új évfolyam első modulja, s ezt sorban követték a többiek. Azokat a modulokat azonban, amelyek csak az őszi, illetve a következő tavaszi szemeszterben kerülnek sorra, alkalmunk nyílt egy próbajárattal is tesztelni, ahol a hallgatók részben az első két évfolyamban végzett aktív integritás tanácsadók, részben – s ez külön izgalmas – a más modulokat oktató kollégák voltak. Hosszas egyeztetések, ötletelések, tartalmas szakmai és emberi konzultációk sora előzött meg egy-egy pilot képzést. Magam az Etikai tréning című tantárgyban vagyok érintett, negyedmagammal, melynek főpróbájára 2015. május 21–22-én került sor. Minden perce hasznos és élvezetes volt már a felkészülésnek is. Késő estékbe nyúló kellemes, inspiráló beszélgetések voltak ezek, ropival, teával, csokival, kétségekkel, vitákkal, humorral.
Olyat már csináltam, hogy másodmagammal tartottam tréninget, s minden izgalom ellenére utólag mindig nyugtával dicsérhettük a napo(ka)t. Mindig harmonikus összmunka folyt, ami persze nemcsak a szerencsének, de az együtt dolgozó trénerek egymásra figyelésének, rugalmasságának, alkalmazkodó képességének is köszönhető. Ezúttal azonban négyünknek kellett két teljes napon át a lehető legnagyobb felületen összeillenünk, és azt hiszem, nemcsak a magam nevében mondhatom, hogy sikerült. Szigorúan ábécérendbe sorolt kedves trénertársaimnak, Krémer Andrásnak, Nagy Balázs Ágostonnak és Pallai Katinak ezúton is köszönöm, hogy a kis csapatba fogadtak. És ezúttal szó szerint is igaz: jövőre, veletek, ugyanitt… Sőt, ezzel remélhetőleg messze nincs vége, de erről majd máskor…
