Roma Police Café – Kőbánya, Budapest
2023. november 14-én két helyen is nyílt Roma Police Café. A győriről képeslapot küldött az egyik témagazda, a budapestit magam moderáltam, így arról én írok. Utóbbi igencsak izgalmakkal teli esemény volt, több okból is.
***
Budapest nem vidék. Ez az állítás elsőre semmitmondóan közhelyesnek tűnik, de ha mélyebb jelentést tulajdonítunk neki, máris érthető lesz, miért ezzel kezdem a mondandómat. Él az a sztereotípia, hogy a budapesti és a vidéki emberek teljesen mások. Nem állítom, hogy ez minden téren érvényes, de egy dologra biztosan áll: utóbbiak valahogy kicsit mindig ráérősebbek. És ez igaz egy rendőrkapitányság hétköznapjaira is.
Az események – köztük a kriminálisak is – és ebből fakadóan az ügyek száma is más. Az ezekhez tartozó ügyfelek is többen vannak, ezért Budapesten az emberek lényegesen sűrűbben keresik fel a rendőrséget mindenféle problémájukkal. Így hát a kollégák is leterheltebbek, pörgősebbek, nem ritkán tapasztalom, hogy fáradtabbak, kiégettebbek is. Mindez érthető. Ráadásul a Budapesti Rendőr-főkapitányság huszonhárom kerületi kapitányság összehangolásán kell, hogy dolgozzon. Lehet képzelni, hogy ez mennyire komplex feladat. Akkora megye, ahol ennyi kapitányság van, nincs még egy az országban.
Mindezt azért tartottam fontosnak tisztázni, mert ezeket a tényeket figyelembe véve teljesen érthető, miért érzem kissé elkapkodottnak azt a fővárosi Roma Police Cafét, amelyet 2023. november 14-én tartottunk a X. kerületi Rendőrkapitányság tanácstermében. A szervezésnek ugyanis komoly kihívásokkal kellett megküzdenie. A kezdeti nehézségeket végül siker koronázta, de azért a szükséges és indokolt lámpaláznál jobban izgultunk.
A harminchat résztvevő nem kevés, ezért a témagazdák is hatan voltak. Persze nem hat asztalnál dolgoztak, hanem csak a szokásos négynél, de két esetben páros vezetéssel vitték a témájukat. El is kelt a támogatás, hiszen ez alkalommal mindegyikük először lépett fel ebben a szerepben. Ádám Edinának, Keszei Szilárdnak, Koós Juditnak, Lingvai Péternek, dr. Medveczki Zsoltnak és Oláh Krisztiánnak ezért mindenképpen járnak az elismerő szavak. Rögtönzésből még a jelest is megadnám nekik, bár bevallom, tanárnőként jobban szoktam örülni az alapos felkészültségnek.
Az sem könnyítette meg a helyzetet – és ez a moderátorra is igaz –, hogy az egységesen meghatározott és bevált négyórás játékidőt a szervezőknek fél órával meg kellett kurtítaniuk. Így hát sietősebbre fogtam a fordulókat, és frappánsabb változatra kértem-intettem a végén összegző témagazdákat is. Fájt a szívem beléjük fojtani a szót, de nem volt mit tenni, a műsoridő limitált.
Elégedetlen éppen nem vagyok, mert erőn fölül kiálltak magukért és az ügyért a kollégák, de azért azt a tanulságot mindenképpen levonhatjuk, hogy a felfokozott fővárosi forgataghoz feltétlenül egy kényelmesebb, komótosabb kávézás kívánatos. Akár roma témában is. Szívesen látnék egy hosszabb, akár 2–3 éves, fokozatos Police Café nyitást kerületről kerületre, és legfőképpen önkéntes alapon, hogy valóban érdemi párbeszédre nyíljon lehetőség. Talán nemcsak nekem esne jól kicsit lecsendesedni és nyugodtabban a megoldások felé indulni egy rendőrkávéházi szegleten. Megerősített ebben a területi kisebbségi összekötővel, Vitéz Ágnessel való beszélgetés is, aki komoly részt vállalt a rendezvény szervezésében és lebonyolításában. A jövőre vonatkozó terveinket azonban egyelőre még nem árulom el…
(Fotók: Vitéz Ágnes)
