Két tanárnő egy Caféban
Kreatív Tanulási Program II. Konferencia és Workshop, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2021. június 22.
Még jó, hogy nem két dudás vagyunk, mert netán ránk is igaz lenne a mondás, hogy nem férünk meg egy csárdában. Pedig két hangszer is nagyon szépen tud szólni, nemcsak egy! Én mostanában (is) sokat közösködök, mert a megosztott siker és öröm éppen dupla annyit ér! Uricska Ernával nagyon tudjuk ezt. Ezért 2021. június 22-én két óra erejéig közös kávéházat nyitottunk, hogy a lehető legteljesebb élményt adhassuk azoknak a kedves oktatókollégáknak, akik az egyetem második Kreatív Tanulás Workshopján a mi jó gyakorlatunkat bemutató foglalkozást választották.
Azt hiszem, sikerült meglepnünk a kilenc résztvevőt ezen a nyári délutánon. A behűtött ásványvíz és a forró kávé mellé ugyanis mindjárt két módszertant is felszolgáltunk nekik. Két kedves segítőnk – ni csak, ezt is megértük, hogy asszisztenciánk van, és még milyen kedvesek –, Barnucz Nóra és Felföldi Péter is megnyalhatták mind a tíz ujjukat, s ahogy elnéztük, a vendégeknek is ízlett a meglepetés.
Hisszük, hogy tartalomhoz méltó forma dukál: a közösségi oldalak elemzése általi angoltanulás és a Café technika alkalmazása a rendészeti felsőoktatásban szinte kiáltott azért, hogy a két témát a Café módszertannal mutassuk be.
Álljon itt a két jó gyakorlat leírása.
***
Uricska Erna: Közösségi oldalak alkalmazása a (rendészeti szak)nyelvoktatásban
Az Uricska Erna (2018) által fejlesztett Café EFLE a kreatív, konstruktív, élethosszig tartó közösségi tanulás eszköze. Az angol rendészeti szaknyelv digitális Café módszertannal történő elsajátításának célja és egyben előnye a mobiltanulás, azaz hogy a tanulási tartalmak és élmények bárhol bármikor elérhetőek. További előny a multimodalitás, azaz a fotó-, hang- és filmfelvételek (akár egy időben történő) alkalmazásának és készítésének lehetősége, illetve az önálló információszerzés, szókincsgyarapítás a rendészeti közösségi oldalak segítségével. A nyugati rendőrségeknél már alkalmazott ún. digitális rendészeti kommunikációs tisztek képesek a lakosság tagjaival konstruktív párbeszédet folytatni. A rendészeti szaknyelvoktatásban a vizsgált oldalak tartalmának és kommentjeinek elemzése hozzájárul az angol nyelvű digitális rendészeti kommunikáció fejlesztéséhez.
A résztvevők száma ideális esetben kb. 9-től 15 főig terjedhet, mint egy nyelvi csoportban. Cél a valós időben (azonnali reagálás) történő digitális kommunikáció fejlesztése anyanyelven és célnyelven is, illetve a szókincsfejlesztés. A hazai és a külföldi rendészeti szervezetek által létrehozott bejegyzéseket oktatási célra használjuk fel, mint nyelvtanítási módszert (rendészeti közösségi oldalak és bejegyzéseik, valamint netdialógus és netkommunikáció). Másrészt a cél a nyelvtanulókban felébreszteni az élethosszig tartó tanulás igényét, és megcélozzuk az önálló olvasóvá, önálló tanulóvá nevelés igényét is.
A technikának minimális eszközigénye van: mobiltelefon, laptop, jegyzettömb, toll a feltárt szókincs, új tudásanyag rögzítésére (esetleg ez menthető laptopon is).
A tanórákon a 21. századi munkaerőpiac által megfogalmazott kompetenciák fejlesztése zajlik: kritikus gondolkodás, digitális olvasás- és írástudás, kommunikáció, prezentálási technikák. Fejleszti a kreativitást, magas szinten tartja a tanulási motivációt, mivel élményalapú tanítást-tanulást tesz lehetővé.
A technika alkalmas bármilyen szaknyelvi témakör feldolgozására, a megfelelő bejegyzések kiválasztásával bármilyen nyelvi szinten (KER) lévő csoport számára. Elsajátítása egyetlen alkalommal (1–2 óra alatt) lehetséges, amikor a nyelvtanár résztvevőként próbálja ki a technikát.
Molnár Katalin: Tanuló Café? – A Café technika alkalmazása a rendészeti felsőoktatásban
Az 1997-ben az amerikai Juanita Brown által kifejlesztett World Cafénak (http://www.theworldcafe.com) 2014-ben a magyar rendőrségre adaptált változata a Police Café (http://policecafe.hu), a biztonságos és élhető közösségekért folytatott rendőr–civil párbeszéd technikája (Molnár Katalin).
A Tanuló Cafét a rendészeti felsőoktatásban szintén magam kezdtem alkalmazni. 2017-ben egy mesterhallgatókból álló csoport több féléves tréningsorozatát zártuk, foglaltuk össze ilyen módon. A módszer közösségi alkotótechnika, és mint ilyen a kreatív és konstruktív tanulás egyik kiváló lehetőségét kínálja, vagyis mindenképpen ott a helye a korszerű felsőoktatás pedagógiai módszertani palettáján.
A résztvevők száma kb. 9-től 30 főig terjedhet. A feldolgozandó témák számának (3–5) megfelelő számú asztalt helyezünk el a teremben kávéházszerűen, és asztalonként 3–6 főt ültetünk köréjük. Ismertetjük a menetrendet. Minden témához egy-egy témagazdát jelölünk ki, akik az összes asztaltársaságot körbejárják a témájukkal, és beszélgetnek róla a résztvevőkkel. Közben jegyzetelnek (lehetőség szerint flipchart papírra), majd amikor az összes asztalnál jártak, összefoglalják az elhangzottakat. A résztvevők aktivitása és a téma komplex feldolgozása egyszerre garantált, a több körös információmegosztás a tanulást hatékonnyá teszi, és a résztvevők közötti együttműködést is elősegíti.
Eszközigénye minimális: a feldolgozandó témák számának megfelelő számú asztalra és a résztvevők számának megfelelő számú székre van szükség egy kényelmes, tágas teremben. Illetve a témáknak megfelelő számú flipchart papírra, egy-egy csomag filctollra, asztalonként eltérő színű postitekre.
A módszer fejleszti az együttműködést, az elemzőkészséget, a problémafeltárási és problémamegoldási, valamint a moderálási és prezentálási készségeket.
Nem mellékesen élvezetes, hatékony közös tanulást tesz lehetővé, kihasználja a kollektív memória erejét, és alkalmat ad a diákoknak egymás megismerésére, a csoportkohézió fejlesztésére.
A módszer bármilyen témakör feldolgozására és bármilyen célcsoport számára használható.
Elsajátításához elegendő egyetlen alkalom (3–4 óra), amikor résztvevőként a moderátor maga is kipróbálja a technikát.
