Tanulmányajánló XVIII. – Egy alkalmi tanárpáros a hallgatói visszajelzések tükrében
2021. június 29-én írtam egy kis beszámolót a tavaszi-nyári konferenciaszezonban tartott előadásaimról. Ezek egyike 2021. május 6-án zajlott a 17. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning. LLL 4.0 – Hogyan alakítja át a digitalizáció a LLL-et? című online konferencián a Budapesti Metropolitan Egyetemen. A szervező a MellearN – Felsőoktatási Hálózat az egész életen át tartó tanulásért nevű egyesülés volt. Zsolt Péterrel szerepeltünk, akivel még 2020 őszén tartottunk párhuzamos kurzust a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nappali tagozatos, bűnügyi, biztonsági és migráció szakirányos hallgatóinak Társadalmi és kommunikációs ismeretek (TKI) címen. A minap elektronikusan megjelent tanulmányunk annak a kutatásnak az eredményeit mutatja be, amelyet a hallgatók körében akkor végeztünk. Kedvcsinálónak álljon itt két részlet a szövegből. Egy az elejéről:
„A TKI tantárgy 60 órájából 36-ot még tanteremben tölthettünk, de hozzá kell tenni, hogy a COVID-19 járvány veszélye miatt azt is arcmaszkban és kellő távolságtartással, vagyis nehezített terepen. Novemberben aztán egy oktatásmentes hét után – ez 6 tanóra elmaradását okozta – már csak online formában találkozhattunk a hallgatókkal, és a fennmaradó 18 órát így kellett megtartanunk. Párhuzamosan ugyanabban az idősávban 2-2 tanulócsoportot kaptunk, célszerű volt tehát összedolgoznunk. A jelenléti órák közül mindössze két alkalommal, 6-6 órára váltunk szét kisebb létszámú csoportokra, vagyis a jelenléti foglalkozások döntő többségét – 30 órát – közösen szerveztük meg.
Már az első alkalom után megfogalmazódott bennünk az az igény, hogy amikor majd lezárul a félév, valamilyen formában összegezzük az együtt végzett munkát. De ne csak mi reflektáljunk egymásra, hanem kérjük meg a csoportjainkba járó diákokat is, hogy mondjanak véleményt.
Így magunknak azt találtuk ki, hogy egyikőnk szakmai honlapjának vendégblog rovatában megírjuk élményeinket. A hallgatók számára pedig összeállítottunk egy rövid kis kérdőívet, s az utolsó órán, amikor már az értékelésükön is túl voltunk, megkértük őket, hogy töltsék ki.”
És egy a végéről:
„A hallgatói véleményeket összegyűjtő és elemző munkánk alapján az alábbi következtetésekre jutottunk:
- A tanulók megkérdezése az általuk átélt tanulási folyamatról mindig hasznos, mert válaszaikból fontos információt nyerhetünk módszereink hatékonyságára.
- Az egésznek csak akkor van értelme, hogy az így szerzett tapasztalatokat beépítjük a következő kurzusok tervezésébe, és ezt a minőségigényt folyamatosan fenntartjuk magunkban, vagyis nyitottak maradunk a saját fejlesztésünkre.
- Ha érdemi és őszinte visszajelzést szeretnénk kapni az őket ért hatásokról, a tanulás eredményességéről, akkor mindig egyedi, a tantárgyra és a tanulócsoportra szabott kvalitatív módszereket érdemes használni. A centralizált, formalizált, uniformizált, egyszerűen számszerűsíthető pontozásos kérdésekből levont következtetések sokkal kevésbé érdemiek, viszont manipulálhatóak és félreértelmezhetőek.
- Komoly hatása az értékelésnek akkor van, ha az a tanár belső önreflexiójából ered, így a saját szakmai lelkiismeretéből táplálkozó motivációját segít ébren tartani. Így a kiégés megelőzhető. Márpedig valljuk, hogy másokat tanulásra motiválni csak az képes, aki erre maga is motivált. A tanári önreflexió remekül motiválja a résztvevőt, a tanulót a tanulásra. Különösen akkor, ha az önreflexiós igények, az önkritika fejlesztését célnak tekintjük. Márpedig a TKI tantárgycsoporton belül ez egyértelműen cél.
- Az általunk alkalmazott utólagos, valamelyest mégis csak formalizált felmérésen túl a fenti követelményeknek megfelelőnek tartjuk a tanulási folyamatba is beépített Café és az Open Space technikákat. […]
Álláspontunk szerint módszertanilag az volna igazán jó, ha egy tanulási folyamat hatását egy előzetes és egy utólagos felmérés segítségével lehetne kimutatni. Ha ehhez még a tanulási alkalmak hosszabb távú hatását is vizsgálni volnánk képesek, az még teljesebb képet adna. Az ilyen vizsgálatok nem(csak) az elsajátított tananyag mennyiségéről adnak információt, hanem – ami a szociális készségek fejlesztését elérni szándékozó tárgyak esetén lényegesebb – a tanulók értékrendjének, attitűdjének, gondolkodásának változásaira, azok irányára és intenzitására is értékes következtetéseket lehetne levonni belőlük. Egy ilyenre példa a 2013–14-es országos közszolgálati integritásmenedzsment tréningsorozat Zsolt Péter által végzett hatásvizsgálata.[1]
Ezek a felmérések azonban egyrészt nagyon sok előkészítő és utólagos elemző munkát igényelnek, amire sokszor nincs sem idő, sem forrás, sem kapacitás. Másrészt pedig – mivel az értékelések szöveges kifejtése során a résztvevőktől eléggé őszinte véleményekre lehet szert tenni –, feltétlenül szükséges az értékelt tanár magasan fejlett önreflexiója, amellyel ezt az őszinteséget elviseli.
Mindent összevetve, rendkívül tanulságosnak és hasznosnak bizonyult számunkra az elsőéves hallgatóinkkal zajló féléves munka és annak ilyen módon történő értékelése. E helyütt is köszönjük nekik, hogy nemcsak a tanulásban, de ennek az értékelésnek az elvégzésében is partnereink voltak.”
2021 őszén is volt Zsolttal egy-egy csoportunk, de itt sokkal kevesebbet dolgoztunk össze. Viszont velük is kipróbáltuk egy módját a tanulási hatékonyság mérésének, amelynek eredménytermékei egyelőre a fiókunkban hevernek, és várják, hogy egyszer feldolgozzuk őket. Talán majd arra is jut időnk, de most éppen két másik projekten dolgozunk. Ha ezek végbe mennek, jelentkezünk a róluk szóló hírekkel is… Addig jó olvasást kívánunk a most megjelent tanulmányunkhoz!
***
Molnár Katalin – Zsolt Péter: Rendészeti hallgatók jelenléti és online tanulásának összehasonlító értékelése. In: Fodorné Dr. Tóth Krisztina (szerk.): LLL 4.0 – Hogyan alakítja át a digitalizáció a LLL-et?„MELLearN – Felsőoktatási Hálózat az Életen át tartó tanulásért” Egyesület, Budapesti Metropolitan Egyetem, Pécs, 2022., 339–365. old.
A kötet elérhető itt: MELLearNebookteljes_v3
[1] Zsolt Péter (2015): A magyar közszolgálati „Etika és integritás”, valamint az Integritásmenedzsment tréningek hatásvizsgálata. Pro Publico Bono, 2015/1., 150–166. o. http://real.mtak.hu/92603/1/2015_1.150-166..pdf
